I. Közjáték

40 6 2
                                    

Éjszaka közepe van. A nyüzsgő belvárosi utcán egy férfi a kocsi ablakából némán nézi a pislákoló fényeket. A csendes út szélén parkol, egyetlen lélek sincs a közelében. A kocsiban lévő izzók halványan megvilágítják az arcát.

-Alig várom, hogy vége legyen ennek a munkának – motyogja magában, miközben a térdén heverő vékony laptopon gépel. Betűsorok borítják az egész képernyőt.

-Úgy értem, nem vagyok jó ezekben az elektronikus dolgokban.

Halványan elmosolyodik, ujjbegyei fürgén kopogtatják a billentyűzetet. A betűk táncolnak a felszínen.

-De azt hiszem, ezt nem engedhetem meg másoknak. - Kuncog magában a homályos autóban.

-Most, vajon a nyomozóiroda-vajon Kunikida-kun-képes lesz-e átlátni a füstön és a tükrökön, és megmenteni Yokohama városát?

A férfi-Dazai-kinéz a kocsi ablakán. Yokohama villódzó városi fényei hullámzanak a sötétben gomolygó tenger felett.






Bungou Stray Dogs - Dazai Osamu felvételi vizsgájaWhere stories live. Discover now