Tiltott vágyak

Érzelmek

Nyűgösen keltem ma fel. Nem volt kedvem semmihez. Főleg nem iskolába menni. Látni azokat a gyönyörű szemeket. Azt a csókolni való ajkakat. Vagy a formás kerek popsikat. Ha meglátom felizgulok. De ami a legjobban aggaszt az Tae. Ma mivel áll elő? El akarok ülni mellőle. Semmi kedvem ahoz hogy tapizzon vagy hogy ingereljen.

A suliban az osztályba érve Tae már ott ült. Rám nézett de aztán elfordúlt. A tanárnő már bent volt. Időben érkezett. Megkértem hogy had üljek hátra. Az engedéjével hátra telepedtem le. Taetól jo messze.

Jungkook pov.

Amikor tegnap elhagyta az irodát, az a furcsa kérdés ragadt a fejembe. Szerelem első látásra. Vajon mire értette? Vagy miért kérdezett ilyesmiröl. Saját tapasztalatom szerint mondtam, hogy igen. Hiszek benne. És érzem is. Az egy dolog hogy ő a diákom, és lehet már Tae megrontotta..., de én végtelenül beleszerettem.

Jimin pov.

Óra végeztével elindúltam az iroda felé. Az ajtó elött megállva azom gondolkoztam bekopogjak-e. Ugyan azt mondta számomra az ajtaja mindig nyitva áll. Lehet csak udvariasságból? Vagy tényleg így gondolta? Zavarhatom egyáltalan ilyen pitiánér buta kérdésekkel?

Hirtelen kinyítl az ajtó és Jungkook nézett le rám.

-Oh. Szia Jimin. Nem tudtam hogy jössz. Mond baj van? - Kérdezi kedvesen.

Istenem azok az ajkak, fel fogok izgulni már ha mozogni látom őket.

-Nincs. Nincs baj. Csupán egy kérdéssel zavarnálak. - Mondtam.

-Rendben gyere be.

Azzal bementünk, becsukta az ajtót és leültetett a kanapéra ő pedig az asztal szélére ült.

-Na mesélj.

-Hát....nem tudom szabad-e ilyen kérdést feltenni, tudod ez intim és személyes. És ha nem akarsz válaszolni tök megértem, és akár már most is kirúghatnál az irodádból. - Hadoválok össze vissza nevetve.

-Semmi baj Jimin. Mond csak. - Mosolyog bíztatóan.

-Hát jól van.... - Veszek egy mély levegőt. - Nem is tudom hogy kezdjek bele. Neharagudj erröl nem tudok nyíltan beszélni. - Kuncogok zavarzan.

-Semmi baj. Én szivesen meghallgatlak és legyen az bármilyen személyes vagy intim válaszolok neked. - Mosolyog.

-Rendben. Szóval azt akartam kérdezni, hogy.....te...melyik nemhez vonzódsz? - Hajtom le a fejem azonnal.

Most az egsetlen egyszer nem akarom látni azokat az éj fekete bogarakat.

Halk nevetést hallok.

-Ez volt olyan intim? - Kérdezi.

-Igen. - Marad lent a fejem már vérben úszó pirrel az arcomon. - De teljesen világos ha nem akarod elmondani és inkább hagyalak ezzel a témával. Tudod mit el is megyek. - Állok fel és az ajtóhoz sietek.

-Jimin várj. - Állít meg.

Megállok de nem fordulok meg.

-Fiúk. - Mondja. - A fiúkhoz vonzódom.

Lassan megfordulok és gyönyörű mosolygó arcára nézek.

-M-mikor derült ez ki számodra? - Kérdezem.

-17 éves voltam. - Válaszol egyszerűen.

-É-értem. És köszönöm hogy válaszoltál. - Hajolok meg és mennék ki.

-Miért érdekelt Jimin? - Megint megállok.

Csak álltam meredten és fogalmam sincs mit válaszoljak.

-Hát öm.... öh.... ööö - Akadt meg a lemez és nézek vissza rá. - Azért.....mertö..... - Próbálok kitalálni valamit.

-Igen? Baj van Jimin?

-Nem. Nincs. - Vágom rá azonnal. - Csaköö....tengap néztem egy filmet amiban a fiú tanár beleszeret a fiú diákjába és csupán érdekelt de semmi több. - Nyugtatom meg.

-Oké....akkor csak ennyit akartál? - Kérdezi.

-Igen.

-Rendben. Szép napot Jimin, tesin találkozunk. - Azzal vissza ült a székébe.

Ohh jézusom. Kiléptem az ajtón és becsugtam magam után.

-Te idióta barom! - Ócsároltam le magam hangosan.

Hogy lehetek ilyen béna. Most aztán olyan jelet küldtem amit még a vak is lát hogy szerelmes vagyok belé. Most mi legyen? Nem hiszem el. A fenébe veled Jimin.

Jungkook pov.

Amikor Jimin feltette kérdését eléggé meglepődtem és nevetni kezdtem. Majd nyugodtan válaszoltam neki. De amikor megkérdeztem hogy miért érdekli olyan furcsán kezdett viselkedni. Talán ő is érez valamit irántam? Különben miért kérdezte volna meg ilyen zavartan és visszahúzódóan.

Majd amikor elhagyta a helységet...

-Te idióta barom! - Kiabálta el magát.

Így már minden világossá vált.

Jimin pov.

Amikor eljöttem onnan próbáltam máshová terelni a gondolataimat. Ugyan is már csak egy óra és tesi. Jézusom mi lesz ott. Olyan nyilván valóvá tettem ezt neki. De gondoljunk csak bele az ő helyzetébe is. Megengedte hogy tegezzem, bármikor szivesen lát az irodájában és megvédett Taetől aki még most is össze veri a diákokat de az Jungkookot hidegen hagyja. Vagyis szét szedi őket meg rendet rak, de az én ügyem jobban érdekelte. Szóval ő is érez valamit. De nem biztos. Nem akarok hiú reményeket táplalni magamban.