The Red Means I Love You [Style] - BEFEJEZETLEN

3.

Be kell vallanom, nem sokat aludtam az este. Nem küldtem haza Kennyt és meg is kértem rá, hogy aludjon velem, mert megijedtem. Beavattam az SMS rejtélyébe és azt mondta segít kideríteni. Reméltem, hogy ezt fogja mondani, mert őszintén nem tudtam mit kellene tennem. Nem történt még ilyen velem.

Ezért jöttünk ma együtt suliba. Anyu elhozott minket és közben beszélgetett Kennyvel, aki boldogan válaszolt neki az olyan kérdésekre, minthogy "mióta ilyen hosszú a hajad?", vagy "van valaki, aki végre tetszik?". Bár Kenny az utóbbira azt mondta igen, van. De én csak sunyítva néztem rá. Hogyhogy nem mondta el?

Úgy döntöttem mikor kiszálltunk és befelé sétáltunk a suliba, hogy most én kezdeményezek beszélgetést.

- Ki az, aki bejön? - kérdeztem azonnal

- Uh? - pislogott rám - Oh, hehe, az most mellékes. - simított a tarkójára

- Mondd el, érdekel.

- Mm....

Pár másodpercre beharapta alsó ajkát, hiszen elgondolkodott. Na, tudod, hogy megbízhatsz bennem, ugye? Vagy esetleg valami van, ami miatt nem mondhatod el? Nem mondom el a kiszemeltednek, te hülye! Így ismersz?

Végül csak akkor válaszolt, mikor beértünk a suliba és a szekrényem felé indultunk. Az enyém közelebb van, mint az övé úgyhogy az az első megállónk.

- Marjorine.

- Az ki? - billentettem meg a fejemet

Igazából ezzel a kérdésemmel megidéztem egy lányt, aki mellénk lépett. Mondhatni velem egy magas volt, szóval Kennynél jóval alacsonyabb. Vállig érő szőke haja és kék szemei vannak. Mondjuk a bal szeme sokkal világosabb, ebből arra következtetek, hogy a seb, ami a bal szemén van, megvakította. Egy pillanat.... Honnan ilyen ismerős ez a lány? És Kenny miért lett másodpercek alatt olyan vörös, mint egy paradics— oh.... OH!

- Jó reggelt srácok. - köszönt a lány

- Szia Mari. - mosolygott rá Kenny

A lány viszonozta a gesztust majd rám nézett és nagyokat pislogott. Mondjuk megtudom érteni, mivel felmértem. Egy világoskék ing volt rajta, egy fekete nyakkendővel. Az ing pedig be volt tűrve - viszont buggyosra hagyva - a fekete szoknyába, aminek az alján volt pár fehér csík. Egy fekete topánka volt rajta és barna harisnya. Csak onnan tudom, hogy harisnya, hogy más színe volt, mint a lány normális bőrszínének. Hiszen az majdnem falfehér volt. Alig volt benne szín, mintha egész életét a négy fal között élte volna le.

Mikor visszataláltam a szemeihez, akkor állapítottam meg, hogy ez a lány.... Lapos. Mármint, nem szidom, semmi ilyesmi, csak.... nincs melle. Kenny mégis odavan érte. Ami fura. Nagyon jó fejnek kell lennie ahhoz, hogy McCormick ennyire oda meg vissza legyen érte. Kíváncsi lettem.

- Szia Stan. - billentette meg a fejét

- Uh, szia.... Marjorine. - intettem egy béna mosollyal

A lány felvonta egyik szemöldökét és úgy nézett rám, mint aki egyből levágta, hogy nem tudom ki ő. De mindenesetre rám hagyta és barátom felé fordult, hogy elrabolja tőlem egy időre. Rám néztek, hogy ez rendben van - e nekem, mire vállat vontam. Gyorsan eltűntek, én meg mosolyogva megráztam a fejemet és a szekrényemhez fordultam, hogy kipakoljak és csak azt vegyem elő, ami kelleni fog. Tök nyugisan pakoltam, még dúdolgattam is egészen addig, amíg be nem csuktam a szekrényemet. Ugyanis megijedtem a mellettem szekrénynek dőlt Kyletól. Baszd meg.

- Ember, a szívem kiugrik. - tettem az említett helyre a kezemet - Ne csináld ezt. - kértem

Bár volt időm felmérni. Most egy fekete póló volt rajta, meg egy narancs - zöld dzseki. Karba tette a kezeit, szóval láthattam a zöldre festett körmeit. Kék farmer, de a láncok nem maradtak el. Na meg egy fekete - zöld bakancs. Meglepően jó szett volt, amihez még a sapkája is ment. És sminkje is volt, amit a lehunyt szemei miatt jobban megtudtam nézni. Pont olyan, mint tegnap; zöld. Mindenesetre pont csak ennyire volt időm. Ugyanis elmosolyodott majd ellökte magát a szekrényektől és elindult. Utána fordultam, így átkarolta a vállamat és húzott magával. Hey—