The Red Means I Love You [Style] - BEFEJEZETLEN

7.

Stan Marsh

Kyle bement a pályára korizni, én meg figyeltem őt. Mindig is tehetséges volt. Elég sok mindenben amúgy, de Cartman mindig azt mondta, hogy "a zsidóknak nincs érzéke ehhez", vagy valami hasonló. És ezzel gyakran elvette Kyle kedvét sok mindentől. De örülök neki, hogy ettől nem és hogy ennyire megy neki. Innen úgy tűnik, hogy elég gyakorlott.

- Stan!

Bebe kezét a vállamra tette, hogy ne ijedjek meg annyira. Rákaptam a tekintetem majd gyorsan vissza is néztem Kylera. Nem tudom, vonzza a tekintetem.

- Kedveled őt? - kérdezte a lány

- Huh? Nem. Elég ijesztő lett mostanában. Erőszakos.

- De hisz eddig is ilyen volt. - hallatszott a válasz

- Mi? - pillantottam a velem egy magasra

Bebe csak sóhajtott, majd szemeit forgatva túrt a szőke hajába. Mindig is irigyeltem a lányokat amiért ekkora önbizalmuk van. Mármint, ők nem megjátsszák, hogy okosabbak, mint a többiek. Tényleg azok. Nagy önbizalommal - ami kicsit sem minősül egonak -rendelkeznek és jó tanácsokat adnak. Mondjuk elsőnek nem értettem hogy lehet Bebe a legjobb barátja Tuckernek és Tweaknek. De később megértettem. A szellemessége miatt. Meg mert ő az egyetlen, aki anyáskodik velük és nem ölik meg érte.

Mindenesetre ide kellene koncentrálnom, mivel Bebe bizonyára beszélni fog hozzám.

- Amikor szerelmes voltam Kyleba, akkor én se vettem észre. - mondta a fiúra nézve

- Mi változott?

- Kiszerettem belőle. - vont vállat - Remek srác, okos és mindig mindenre van megoldása, de.... Hihetetlen sok dührohama van. Nem tudom hogyan tudtad kezelni gyerekként. - nevetett fel majd a vállamra tette a kezét - Melletted nyugodtnak tűnt. Nem mellesleg neki hiányoztál a legjobban.

- Összeakarsz hozni vele? - vontam fel egyik szemöldököm

- Öh, duh! Szerinted mi értelme lenne másként egy dupla randinak? - forgatta a szemeit

- Egy minek?! - néztem rá azonnal

Nevetve megrázta a fejét és utána integetve arrébb ment. Láttam ahogyan Wendyhez ment és beszélgetni kezdtek. Dupla randi? Nem hittem volna, hogy Wendy a lányokat is szereti. Bár ezek szerint tényleg így van és Bebe örömmel fogadja ezt a hírt. Mindenesetre én örülök nekik és remélem sikerül megtalálniuk egymást. Úgy igazán.

Visszanéztem Kyle irányába és pont akkor fejezte be a forgást. Uhm.... Oké, ez tényleg rohadt jó volt. Így jobban megnézve ezt az egészet, Kylenak tényleg jó segge van. Mármint, ez elég egyértelmű. Na meg.... Így olyan, mintha teljesen megtalálta volna önmagát. Akkor ezt kell tennie, nem? Korcsolyázni, mikor minden szar. Én meg támogatni fogom ebben!

Egy idő után megállt és körbenézett. Hamar kiszúrt engem, ami miatt amúgy megdobbant a szívem. Mi van ezzel a hülye ketyerével? Még az arcomat is éreztem felforrni abban a pillanatban ahogyan megindult. Miközben felém tartott megköszönte egy kis integetéssel a tapsot, amit a körülötte lévő emberek elismerésük jeléül adtak neki. Jól állt neki ez a fajta viselkedés. Illett hozzá. Nagyon is. Tényleg olyan volt, mintha csak lassított felvételben láttam volna. Felfedeztem, hogy megizzadt, de nem nyavalygott érte. A haja most is tökéletesen állt - valahogyan az sosem áll neki hülyén -, a szeplői miatt pedig elmosolyodtam magamban. Olyan jól állnak neki, amennyire utálja őket.

Megállt előttem, majd rám mosolygott ahogyan megbillentette a fejét. A szemei.... Most mások voltak. Vidámságtól és kíváncsiságtól ragyogtak. Pár pillanatig a régi Kylet láttam benne, aki valójában hiányzott nekem. Rettenetesen hiányzott.

- Na? Hogy tetszett? - kérdezte

Nos, én kinyitottam a számat, viszont abban a pillanatban elé is tettem a kezemet. Bár nem bírtam tovább, azonnal megfordultam és a korláton kívülre hánytam. Amit egyébként egy kisgyerek végignézett és azonnal ujjal mutogatott rám. Az anyja meg elítélő pillantásokat küldött felém. De ezzel nem tudtam foglalkozni, mert rettenetes dolognak a jelképe volt ez.

- Szóval tetszett. - nevetett fel - Örülök.

Igen, tetszett. És Kyle is. El sem hiszem, hogy percekkel ezelőtt még komolyan jobban megvizsgáltam az ex- szuper legjobb barátomat! Undorító vagy Marsh. Kyle visszaakarja kapni a barátságodat, te meg itt méregeted, mert képes voltál átgondolni azt, amit Bebe mondott neked. Idióta.

Visszafordultam a vörös felé majd vettem egy nagy levegőt. Megtöröltem a számat a kabátom ujjával majd kértem egy percet a mutatóujjam felmutatásával. Ki kellett mennem, így a korlátot fogva igyekeztem kimenni a pályáról. Viszont a magasabb mellém sietett és finoman megfogta a karomat, hogy segítsen.

- Haver, ezt fel kell takarítanom. - motyogtam

- Dehogy kell. Arra van a takarító. - intett le

Végül kiértünk - legnagyobb megnyugvásomra -, aztán elmentünk leülni. Illetve, hogy én levegyem a cipőket. Kyle ebben is segített, majd ideadta a cipőimet. Ő is átvette az övéit aztán kért nekünk egy- egy üveg vizet. Megköszöntem majd ittam egy kicsit miközben leült mellém. Mosolyogva figyelt, így mikor ránéztem, akkor csak kínosan elmosolyodtam és tarkómra simítottam a kezemet.

- Azt hiszem én inkább csak támogatlak majd. A jég nem az én pályám.

- Támogatsz majd? - vonta fel egyik szemöldökét

- Uh, ja. Tudod, mivel olyan jól megy, gondoltam, hogy erre jobban ráfeküdhetnél. Mert tehetséges vagy és jól is mozogsz a jégen. - vontam vállat - Meg persze úgy tűnt, hogy megnyugtat téged.

Csend telepedett ránk. Ez olyan kínos, miért szólaltam meg—

Félve ránéztem, de úgy tűnt, hogy ő komolyan elgondolkozott ezen. Mármint, egyik kezével fogta az állát és közben nagyon egy pontot nézett, vagyis az asztalon lévő vizet. Eltelt talán két perc is mire döntése született. Rám nézett, én meg elkaptam róla a tekintetem és inkább újra ittam pár kortyot.

- Neked bejönne, ha koriznék? - kérdezte

Én meg kiköptem a vizet. Szinte azonnal ránéztem nagy szemekkel, majd felnevettem és megtöröltem a számat. Ennyire nem lehetett komoly. Vagy igen? Uh.... Hazudnom kell neki.

- Igen.

MIT CSINÁLSZ MARSH? ARRÓL VOLT SZÓ, HOGY HAZUDSZ!

Ah, de nem megy. Belenézek azokba a zöld szemekbe és igazából nem tudok neki hazudni. Mert igen, szeretném valahol mélyen belül, hogy újra barátok legyünk - azok ellenére, hogy megijesztett -, viszont azt is be kell vallanom, hogy megbámulni a haverodat kicsit sem hetero dolog. Mármint az, de én nem normálisan bámultam meg, hanem még azt is végignéztem ahogyan az izzadtságcsepp végigfolyik a nyakán. Ez nem normális, nem de?

Kyle elmosolyodott majd végül bólintott. Oh, jól esett neki? Bár valószínűleg látszott rajtam a kisebb pánik, igaz? Akkor tulajdonképpen kinevetett? Vagy mi?

- Akkor elkezdem komolyabban venni. - bólintott

Komolyabban? Mert ez nem az volt? Akkor nem tudom elképzelni mi lehet— hey! Megfogta a kezemet. Elvenném, de.... Olyan lelkesen néz rám, nem vagyok rá képes.

- De minden edzésemen itt leszel? - kérdezte - Jól esne a támogatásod.

- Uh.... Persze haver. - biccentettem - És én leszek az első, aki őrülten fog neked szurkolni a versenyeiden. - ígértem meg

- Pinky- eskü? - emelte fel kisujját

- Pinky- eskü. - forgattam a szemeim mosolyogva

Azt hiszem azzal, hogy odatettem a kisujjamat még azt se bántam abban a pillanatban, hogy újra a barátja lettem. Mert ezzel az lettem, nem? Remélem, mert amúgy hiányzott nekem ez a Kyle. Nagyon.