Endless summer // Irwin // Befejezett

Tizenegyedik rész

Azzal a tudattal ébredtem, hogy már csak 5 hetem van hátra. Hihetetlen, hogy ennyi maradt a nyárból!
Ahogy a múló időkre gondoltam, egyre jobban hatalmába kerített egy érzés. Rettegés. Sosem kellett még ennyire rettegnem, főleg nem a sulikezdéstől. Megvoltak a magam dolgai, amiket mindig megbeszéltem magammal, és az alapján cselekedtem.
Lecsoszogtam a konyhába, hogy egy kiadós reggelit készítsek magamnak. Már beraktam a kenyérszeleteket a pirítóba, amikor csengettek.
Kiszaladtam a kapuba, de nem várt személy állt előttem.
- Hogy kerülsz te ide? – kérdeztem hitetlenkedve.
- Erre jártam – rántott vállat ártatlan tekintettel.
- Ne nézz hülyének Josh! – tettem csípőre a kezem. – Nem igaz, hogy nyáron se hagysz nyugton! Nem fogok veled lefeküdni! És ezért képes voltál Londonból Sydney-be utazni, hogy még egy kosarat kapj? – nevettem fel. Stílusom szánakozó volt.
- Most nem utasíthatsz vissza, drága Lora! – húzta széles vigyorra a száját.
Egy pillanat alatt átugrott a kerítésen. Előttem állt meg két centire. Éreztem, ahogy levegőt vesz. Ahogy a kilélegzett oxigénje a testembe árad. Undorító.
- De igen. Megtehetem. – Elléptem mellőle.
- Miért játszod a nehezen kaphatót? – hangja ellágyult. – Csak egyszer. A suli legmenőbb sráca kéri ezt tőled... Nem akarod, hogy én legyek az első? – duruzsolt.
- Nem Josh, nem – ráztam a fejem. –Most pedig takarodj innen, vagy hívom a zsarukat! – ordítottam rá.
- Ha ősszel visszajössz, tuti nem úszod meg! – felelte, majd kiugrott a kapun, s elment.
Hihetetlen, hogy képes volt ideutazni, hogy megdönthessen! Ennyire hogy lehet tapintatlan? Mégis hogy gondolta? Hogy majd rögtön a hálószobában végezzük? Te szent ég! Belegondolni is szörnyű!

A napot Ashtonnal külön töltöttük, mert volt valami fontos próbája, nekem meg fontos filmmaratonom volt.
Lehúztam a redőnyöket, magamhoz vettem a popcornos tálat, s elindítottam az Éhezők Viadalát. Hogy én mennyire imádom ezt a filmet!
Annak ellenére, hogy mindenki azt mondta, hogy a film szar, nekem tetszik. Valahogy megnyugtat a gondolat, hogy ezek szétgyilkolják egymást. Talán Katniss és Peeta románca olyan, mint az enyém Josh-sal? De hiszen nekünk nincs románcunk!

Három héttel később jártunk. Az utóbbi időben kevésszer láttam Ashtont. Mindig próbán volt, bár mondjuk kezdtem nem elhinni ezt a mesét. Nem merek belegondolni, hogy képes lenne megcsalni. Azzal kockára tenné a barátságunk és a szerelmünk jövőjét.
SMS-t kaptam.

Josh: Még a városban vagyok...
Me: és? Mondtam, hogy hagyj!
Josh: ezek után sem kellek?
Josh sent a photo to you.

Elakadt a lélegzetem a kép láttán.
Ashton egy szőke bigével a parton. Nem, ez nem igazi! Győzködtem magam. Ez csak Josh újabb trükkje a szexre! Nem ment. Annyira valóságos minden egyes képkocka! Tisztán látszik, hogy Ashton van rajta. És ki az a lány? Sosem láttam.

Josh: Na? Ledöbbentél, mi?
Me: tuti hazudsz!
Josh: nem. Van videó is, ha nem hiszed el!
Josh sent a video to you.

Ezen a felvételen látszik, hogy a csaj lovaglópózban ül Irwinen, és vadul csókolják egymást a parton. Miért? Hogy lehet ennyire kegyetlen? Nem hiszem el, hogy képes volt átverni!

Me: Akkor sem fekszem le veled! És amúgyis! Honnan tudod, hogy ő a pasim?
Josh: elég nyilvánvaló volt a feltöltött képek alapján...
Me: mégsem vagy annyira hülye, mint amilyennek gondoltalak...
Josh: Na?
Me: Hagyj békén! Ez mit sem változtat a tényálláson!

Már egy hete nem írtam Josh-nak. Ashtonnal csak egyszer futottunk össze, de akkor is rohant „próbálni”. Rosszul álcázta magát.

Egyik nap arra gondoltam, hogy nekem már mindegy, egy hónap és mehetek vissza Londonba, az én Clairemhez. Addig viszont el kellett ütnöm valahogy az időt.
Kivettem a hűtőből egy Jack Daniel's-t és inni kezdtem. Mikor már eléggé az alkohol hatása alá kerültem, felhívtam Josh-t. Sosem lesz másik alkalom! Hitegettem magam.
- Szia Joshy! – köszöntem. – Nem jössz át? Van egy kis meglepim... – sejtelmeskedtem.
- Rohanok baby, de ajánlom, hogy jó legyen! – azzal letette.
Beraktam valami lassú zenét, és a fiókomhoz léptem. Kellett valami szexi ruha, de nem túl drága, hiszen tuti letépi rólam az a vadállat.
Végül egy fekete, csipkés ruhára esett a választásom, mely feszesen hozzám ért, de nem látszott ki semmim.

Csengettek. Kinyitottam, s ott állt előttem.
- Nem vicceltél Aranyom! – nézett végig rajtam, majd magához rántott. – Élvezni fogod.
- Remélem is! – motyogtam, s megcsókoltam.
Kulcsra zártam az ajtót, és igyekeztem Joshra koncentrálni.
Vadul csókolt, s erotikus táncba hívta nyelvemet. Eléggé piás voltam, nem tudtam miért tettem meg végül.
Leszedtem róla a pólóját, ő pedig szétszedte a ruhámat.
Az ágyra dobott. Fölém kerekedett, csókolni kezdte nyakamat, majd lejjebb haladt. Kezeinket összekulcsolta, így nem túrhattam a hajába.
Melltartómat leszedte, s megkeményedett bimbóimat kezte nyaldosni. Körbe-körbe, majd megszívta.
- Annyira kellesz, Lora! – morgott.
Leszedte bugyimat, s minden kérés nélkül bennem volt két ujjával. Gyorsan pumpált, az ágy nyikorgott, hangos nyögésemmel telt meg a szoba.
- Josh! – nyögtem, mikor éreztem az orgazmus hullámát.
Őrült módon jutattott a csúcsig, aztán én jöttem.
Miután ő is a csúcsra jutott, belémhatolt. Nem volt gyöngéd, nem figyelt rám. De egyetlen közös célunk van: elvinni a másikat a mennyországba.
Nem kellett sok, elélveztem, ő is, majd mellém zuhat.
- Isteni voltál – lihegett.
- Most örülhetsz. Megkaptad négy év után, ami kellett – nevettem fel, majd hozzábújtam.
- Tudom, és érdemes volt várni! – mosolygott, majd megpuszilt.

Másnap reggel hasogatott a fejem. Kinyitottam a szememet, és magamra néztem. Anyaszűlt meztelen vagyok! Ez egyet jelentett: valami volt tegnap valakivel.
Kimentem a konyhába, elővettem egy Aspirint, és bevettem.
Nem tudom kivel volt dolgom tegnap, de tuti nem Ashtonnal. Hiszen szakítottunk, és már csak három hét volt hátra, hogy visszamenjek Londonba.
Visszamentem a hálószobába, de nem volt kedvem átöltözni, így csak egyet tettem: befeküdtem TV-zni.

Csengettek. Kivánszorogtam, s Ashtont pillantottam meg.
- Hogy tehetted ezt? Képes voltál lefeküdni Josh-sal?! – ugrott nekem, amint meglátott.
Én Josh-sal lefeküdtem volna? Nem emlélszem semmire a tegnapból. Vagyis.... JESSZUSOM! Komolyan lefeküdtem vele! Minden beugrott! A ruha, a telefonálás, a zene... Minden!
- Neked nem mindegy, ha a szőke libáddal vagy? – kérdeztem pimaszul. Próbáltam elrejteni a teljes tudatlanságomat.
- Hogy kivel? – ívelt szemöldöke a hajtövét súrolta.
- Ó, ne is tagadd! – csattantam fel. – Próbálni járok! – játszottam el vékony hangon. – Ki veszi ezt be?
- Ő senki! – tagadta. – De ez nem mentség arra, hogy másokkal feküdj le!
- Dobtál, nem? Menj el Ashton! Azt ígérted, hogy Soha nem bántasz meg, de megtetted! – sírva fakadtam. – UTÁLLAK ASHTON IRWIN! – ordítottam rá, majd berohantam a házba.
Egy zsebkendőt vettem elő, kifújtam az orromat, és a kanapéra rogytam.
Nem hiszem el, hogy ennyire hazudós! Képes volt hazudni nekem , hogy nem bánt meg. Aztán képes volt hazudni, hogy próbál. Képes volt hazudni, mert letagadta a csajt.

Estefelé tömtem magamba a kínai kaját, és a TV-t néztem. Semmi kedvem se volt a közösségiket megnézni. Átbaszott. Utálom Ashton Irwin-t!