-Charlotte.- simítottam meg a haját.- Akkor én sem megyek.
-De! El kell menned.- motyogta csukott szemmel.
-Egyedül nem megyek. És valakinek rád is vigyázni kell.- ücsörögtem az ágya mellett.
-Tini. Lázas vagyok, nem halálos beteg!- nevetett gyengén.
-Hát épp ez az!- ráztam a fejem.
-Figyu. Rakj ide nekem egy bögre teát, meg valami kis nasit. Aztán menj! Én valószínűleg aludni fogok.- fogta meg a kezemet.- Hívd el Sofiát.
-Nem ér rá senki.- karoltam saját magamba.
-Alexa biztos ráér.- sóhajtott nagyot.
-Nos. Én viszont nem érek rá.- ráztam a fejemet magam elé bámulva.Olyan voltam, mint egy óvodás. Charlotte már régen nem haragudott rájuk, vagy talán sosem tette. De én nem voltam ilyen egyszerű eset.
-Igen. És nem akar egyedül elmenni.- figyeltem fel Charlotte hangjára és észre sem vettem, hogy telefonál.- Jó jó! Mondom neki. Köszi!
-Kivel beszéltél?- ráncoltam a homlokom.
-Az tökmindegy. De egy órán belül ott van érted, szóval jó lenne ha hazamennél és elkészülnél.- adta ki a parancsot.
-De én nem akarok nélküled menni.- durciztam.
-Tini! Fél éve vársz erre a darabra. Úgyhogy elmész!- lett erőteljesebb a hangja és tudtam hiába erőltetem, ő akkor sem fog engedni és ezzel csak saját magát gyengíti.
-Nem némítom le a telefonom!- álltam fel.- Hívj ha bármi van!
-Minden rendben lesz Tini.- nevetett legyezve, hogy menjek már. Sietve hagytam el a lakását, ami az én tömbömtől pár házzal arrébb volt, ezért gyorsan haza is értem.
Megcsináltam a hajamat, kisminkeltem magamat és három ruha előtt ácsorogtam amikor csengettek.
-Jövök.- kiabáltam a köntösömet bekötve, majd az ajtót kinyitva Lando állt vele szemben.- Gyere beljebb. Éppen ruhát választok a színházba. Habár Charlotte nem jön szóval fogalmam sincs kit intézett.
Magyarázás közben már a gardróbban voltam, ismét a ruhák előtt ácsorogva.
-Mondjuk legyen az első, mert elfogunk késni.- szólalt meg az ajtóból én meg felé pillantottam és ekkor esett le, hogy öltönyben áll előttem.
-Oké.- bólintottam és lekaptam a ruhát a vállfáról, majd elkezdtem a köntösöm kötőjét kibogozni, mikor leesett, hogy Lando még mindig ott áll.
-Csak nyugodtan.- mosolygott Lando az ajtófélfának dőlve.
-Nagyon vicces vagy.- forgattam meg a szemem és magamra zártam a fürdőszoba ajtót. Gyorsan felhúztam a ruhát és sietve magamra kaptam a magas sarkút is.
-Ühüm. Jól döntöttem.- állapította meg Lando, amint kiléptem.
-Indulás.- hagytam figyelmen kívül. Szó nélkül követett, bezártam az ajtót, és a liftbe szállva egymáshoz sem szóltunk. Zavarban voltam. Egy dolog, hogy Charlotte nem akarta, hogy Logannel legyek, de miért csinálja ezt, ha úgy tudja még együtt vagyunk.
-Hogyan is szállok be?- nevettem el magamat az autóhoz érve.
-Inkább hogy szállsz ki?- nyitotta ki a kocsi ajtaját.
-Majd te segítesz.- huppantam bele. Ez az egy bajom volt a sport kocsikkal, nagyon mélyre kellett bennük ülni és ha éppen egy rövid ruhát vagy szoknyát viseltem, akkor kifejezetten nehézkesen kászálódtam ki.- Szereted a színházat különben?
YOU ARE READING
Szerelem négykeréken || Lando Norris ff.
FanfictionMindenki ismeri a sztorit a szőke hercegről aki fehér lovon érkezik és minden annyira nyálasan csodálatos, hogy az már hihetetlen. Mert Valentina Morin 22 éve alatt annyi csalódással, hamis barátokkal, kamu szerelemmel és kritikával találkozott, ho...