Szerelem négykeréken || Lando Norris ff.

3.

Az egész helyet körbe jártuk, a mosdókat is és nem találtuk.

-Nincs bent Lando.- túrtam a hajamba az utcára lépve.- Szörnyű barátnő vagyok.

-Minden rendben lesz.- simította meg a hátamat, belőlem pedig kitört a zokogás. A könnyeimet szabad útra engedve fordultam a fiú felé aki lehunyta a szemét és újra rám pillantva a karjai közé zárt. Nem veszíthetem el őt is.

-Megtaláljuk.- suttogta a fülembe, miközben a hátamat simogatta. Kirázott a hideg a hangjától, ami sírás közben kifejezetten kellemetlen volt.

-Tini!- hallottam meg a barátnőm hangját, mire azonnal hátat fordítottam Landonak.

-Charlotte!- léptem hozzá és magamhoz öleltem.- Jól vagy?

-Persze. Ez egy idióta volt. Annyira be volt rúgva, hogy elaludt a pultnál bent.- nevetett és egyáltalán nem látszódott olyan kábának, mint a húga.

-Drogot adtak Char.- fogtam meg a kezeit.- A piába.

-Oh. Akkor azért voltam olyan rosszul mikor lementünk táncolni.- ráncolta a homlokát.

-De most? Mi történt? Ha ő bent van te merre voltál? Halálra rémültem Char.- töröltem le a könnyeimet.

-Minden rendben Tini. Menjünk Táncoljunk. - ragadta meg a kezemet. És ekkor fogtam fel, hogy Charlotte hasonlóan rosszul van mint a húga, csak rajta nem teljesen úgyanúgy jött ki.

-Haza kell juttatnunk őket.- fordultam Lando felé. Megtudnád keresni őket? Haza szaladok a kocsiért.

-De hát ittál.- ráncolta a homlokát.

-Csak egy kicsit.- legyintettem.- Tudom nem szabad! De muszáj hazavinnem őket.

-Nem engedlek vezetni úgy, hogy ittál.- rázta a fejét.

-Oké ez nagyon rendes tőled. De máshogy nem tudom őket hazavinni. Egy taxi sem fogja engedni, hogy beüljünk. Meg sokan is vagyunk.- ráztam a fejemet.- Marta! Hozzá befér 4 ember.

Landonak teljes mértékben igaza volt, és a velem történtek után nem is értem mit gondoltam.
Szó nélkül tolakodtam az emelet felé, ahol útközben elkaptam Charlotteot is és megragadva a kezét felhúztam.

-Charlotte.- szaladt hozzá Marta. A kanapén Valentine és Sofia is kidőlve feküdtek.

-Haza kell őket vinned.- mutattam a barátnőink felé. A legutoljára érkezett Marg csak kicsit volt kába.

-Veled mi lesz?- utalt arra, hogy én nem férek be.

-Majd utánatok megyek Taxival.- legyintettem.- Csak vigyük le őket valahogy, hogy senki ne lássa meg őket.

-A hátsó ajtón.- mutatott Charles az épület hátulja felé. Charlotte már kidőlve ült a húga mellett.

-Jó.- bólintottam. -Ilyenkor tudnak mozogni?

-Úgy tudom igen, csak magukról nem tudnak.- bólintott Charles egyik haverja.

-Segítünk.- karolt egy tőlünk idősebb csaj a srácba. Köszönet képpen kedvesen rámosolyogtam és bólintottam.

-Megyek a kocsiért.- indult el Marta a földszint felé.

-Hozassuk a kocsikat mi is.- indult le Charles utána.

-Minek?- ráncoltam a homlokom.

-Ha innen nem tudjátok levinni őket, akkor onnan sem fogjátok tudni felvinni.- nézett a szemembe Charles. A picsába. Akármennyire is utáltam és nem kívántam a segítségét, igaza volt. Bólintottam, mire mindannyik fiú az autókért indult, habár ennyi autóra nem volt szükségünk.