Bad Boy - Miért pont te lettél a bátyám?

8.rész

Móka

Az irodalomóra kifejezetten a kedvenceim közé tartozott. Mondjuk, a verselemzésekért nem voltam annyira oda, mert hiszem, hogy többféleképpen lehet értelmezni egy költő versét és nem csak úgy, ahogy az az egy pedagógus gondolja. Így, többször meggyűlt a bajom azzal, hogy én másképp értelmeztem a költeményt. Ilyenkor volt az a felállás, hogy vagy elkezdek érvelni, és megvédeni az álláspontomat, vagy inkább hagyom a fenébe. Mindkettőt próbáltam már. De a 4 év alatt rá kellett jöjjek, hogy nem érdemes az első opciót választani, hiszen mindig a tanárnak lesz igaza.

- Mindjárt elalszom. - nyújtozkodott Carol mellettem, közben nagyot ásított. Ennek hatására nekem is ásítanom kellett.

- Ne ásíts már ilyen feltünően. Tudod, hogy ragályos. - tettem a kezem a szám elé.

- Ja, tényleg bocsi. De tudtad, hogy ha direkt ásítasz akkor rá tudsz jönni arra, hogy épp ki bámul téged? - vigyorgott. - Mivel az ásítás ragályos, egyből kitudod találni, ki az akinek a kiszemeltje vagy. - magyarázott teljes átéléssel. - Ki kéne próbálnod! Egy 50 dolcsiba fogadok, hogy Matt ásítana. - kuncogott.

- Carol! - sziszegtem rá. - Azt hittem ezt már megbeszéltük. - néztem rá indulatosan.

- Oké, bocsi. Csak vicc volt. - tette fel védekezően a kezeit a feje mellé. Mindkettőnk tudta, hogy nem viccelt, csak így akarta feloldani a köztünk fellépő hirtelen feszültséget.

- Tessék. - lépett oda Logan mellénk, és egy almát tett az asztalomra. - Carol a reggel még mondta, hogy nem reggeliztél. - vakarta meg kínosan a tarkóját. A barátnőm a pulcsijával eltakarta piszkos mosolyát, úgyanis úgy mosolygott mint a tejbetök. Egy pillanatra átfutott a gondolat az agyamon, hogy most akkor Carol mégis kivel shippel engem. De egyértelmű vált számomra, hogy a barátnőmnek mindegy kivel jön össze a dolog, csak ne legyek szingli.

- Uh. Köszi! - válaszoltam meglepetten. Nem számított Logan törődő gesztusára. Legutoljára még a green dragonba beszéltünk, akkor is keveset. A szívemet melegség töltötte el, és az almáért nyúltam, hogy beletegyem a táskámba. De ekkor Matt felült a padomra félig és felkapta az almát, majd jóízűen beleharapott. Tetovált karjával kitámosztatta magát az asztalon ülve, és elismerően bólogotva nézett le rám.

- Nem rossz. - nyugtázta. Elnyílt ajkakkal bámultam fel rá. Egyszerűen sehogy sem bírta az agyam feldolgozni azt, hogy lenyúlta az almámat. - Mi van? - tette az almát az ajkaihoz, és értetlenül pillantott rám.

- Azt Logantől kaptam, add vissza. - válaszoltan morcosan és kikaptam a gyümölcsöt a kezéből, majd mérgesen beleharaptam a gyümölcs húsába, amit ő már megkezdett. Matt ajkai piszkos mosolyra húzódtak. Leugrott a padról, és egy sokatmondó pillantással vissza lépkedett a helyére, ami pont a mögöttünk lévő pad volt.

- Huh. Nagyon meleg van itt. - legyezte magát Carol az irodalom könyvével, és rám sandított örödögi vigyorával.

- Ne. Meg ne szólalj. - mutattam fel a mutatóujjamat a barátnőm felé, aki ráharapott alsó ajkaira és úgy próbálta elfojtani jókedvét. Örülök, hogy legalább valaki ilyen jól szórakozik. A hátralévő 5 percben az irodalomóra kezdetéig, a fiúk mindenféle papír galacsinokat dobáltak egymásra, meg a táblához is. Egy szempillantás alatt egy matekfüzetből kiszedett galacsin az asztalunkra pattant. Carol sokatsejtve felkapta és kibogózta a papír darabkát.

- Mi az? - nyújtogattam kíváncsian a nyakamat.

- Basszus. - nyíltak el az ajkai, és a háta mögé akarta rejteni de gyorsabb voltam nála és kikaptam a kezéből. Gyors végig olvastam a tintával írt sorokat.