Bad Boy - Miért pont te lettél a bátyám?

16.rész

Tiltott gyümölcs

Az osztálykirándulás hamarabb ért véget, mint azt gondoltuk. A tengerpart után még elmentünk egy múzeumba is, hiszen az osztálykirándulás valójában tanulmányi kirándulást jelent Mrs.Hill szerint. Így, valami komolyabb program nem maradhatott ki a listáról. A tengerparti eset óta viszont nem beszéltem Mattel. Még csak rá sem néztem. Néha éreztem, hogy a tekintetével lyukat éget a hátamba, de próbáltam nem törődni vele. Aaron többször faggatta Carol-t hogy mégis mi történt, de a barátnőm ezt nem kötötte az orrára.
Egy hosszú utazásos nap után végre megkönnyebbülve dőltem be az ágyámba. Egy óráig meg sem bírtam mozdulni, csak görgettem az instagrammot.

- Szia, milyen volt? - lépett be a szobámba Nicholas.

- Szia! Hamar hazaértél. - húztam ki a fülhallgatót a fülemből. - Mondhatni eltelt. Túléltem. - nevettem fel kínosan és akaratlanul is a Mattel való nézeteltérésemre gondoltam. Csodás volt. Nem beszélve, hogy majdnem halálra fagytam egy erdőbe, összevesztem Mattel és a világ legunalmasabb múzeumi programján vettem részt. És természetesen arról az idióta felelsz vagy mersz játékról se feledkezzünk meg. De mivel ezeket nem mondhattam, így csak maradtam a szokásos 1-2 szavas válaszoknál.

- Nem vagy valami bőbeszédű. Johnathan nevelőnője készített vacsorát. Gyere le, egyél. - mosolyodott el enyhén a bátyám és becsukta maga után az ajtót. Miután gyors kipakoltam a bőröndömből, még írtam egy gyors üzenetet Carolnak, hogy biztosan nem-e lakhatnék náluk egy hónapig míg lezajlik a feszültség köztem és Matt között. Természetesen nem gondoltam komolyan a kérdést, de képes lettem volna beköltözni.

- De jó illat van! - mondtam ki hangosan a gondolatomat, de ahogy beértem a nappaliba lefagyott a mosoly az arcomról.
Matt ott ült már a konyhában és evett.  Na, de nem ez a sokkoló rész. Egy idegen lány is üldögélt mellette egy pohár víz társaságában. Köpni nyelni nem tudtam. Hirtelen haragot éreztem és leírhatatlan fájdalom mardosott belül. Ajkaimat összepréseltem és szótlanul kiszedtem magamnak a kaját.

- Szia! Charlotte vagyok. Örülök a találkozásnak. - mutatkozott be meglepően illedelmesen. Matt sosem volt együtt udvarias lányokkal, még egy éjszakára sem. És ez a tudat még jobban zavarni kezdett.

- Szia. - nyögtem ki kellemetlenül, és minél inkább azon voltam, hogy elhagyhassam a helyet amilyen gyorsan csak lehet.

- Matt már sokat mesélt rólad. - folytatta.

- Nagyszerű. - pördültem meg a tengelyem körül kínosan vigyorogva. Mattel egy pillanatra összetalálkozott a tekinthetünk. - Elég hamar barátnőre tettél szert. - mondtam némi megvetéssel a hangomba.

- És még diákelnök is. - mosolygott gúnyosan a smaragd zöld szemű.

- Nem! Én nem vagyok a barátnője, csak korrepetálom. - szakított félbe minket Charlotte. E percben egy nagy kő esett le a szívemről.

- Értem... - bólogattam. - Furcsa is lett volna. Az okos lányok nem mennek Matt közelébe. - fejeztem be a mondatom.

- Én mégis ismerek egyet aki megtette. - felelt Matt szarkasztikus mosollyal a szája szélén.

- Bizonyára rosszul tudod. - ellenkeztem és egy illedelmes vigyort erőltettem az arcomra. - Köszönöm, hogy segítesz neki Charlotte, ugyanis ráfér. Remélem valami erkölcsi leckét is tanítasz neki.

Matt a kijelentésemre gúnnyal téli vigyorral méregetett, mintha épp egy ördögi beszólást vagy tervet eszelne ki.

- Megértem. A testvérek sokszor azt hiszik egymásról, hogy őrültek és hogy hülyék. - mosolyodott el a lány.