Blair Wilson egy átlagos 18 éves lány aki most végezte el a gimit az álma hogy ügyvéd legyen de sajnos szegény családból származik, édesapjának már így is adósága van. Austin Thompson a leghírhedtebb maffiózó egész Amerikába sokan tartoznak neki köz...
Ava mikor ide jött nagyon ideges voltam meg tudtam volna fojtani. Blair nyomába nem ér Blair sosem hisztizik, nem nyávog minden percben, nincsenek nagy igényei pedig a világot megvenném neki.
Imádom a házat ahol élek gyönyörű de mégsem olyan giccses. Láttam hogy Blairnek is tetszik imádom hogy olyan csodálattal néz mindent, és ha még tudná hogy az egész az övé.
Délután fele bementem az irodába ahol az asszisztensem Camila fogadott.
- Jónapot mr. Thompson van már egy megbeszélése 2 órakor - Rendben Camila hoznál az irodámba egy kávét? - Igen mr. Thompson - Köszönöm
Ahogy beértem leültem az asztalomhoz és megnyitottam az üzeneteimet. Számlák meg egypár felkérés jött nem voltak akkor szám.
A megbeszélésnek lassan már vége, haza szeretnék már menni Blairhez már hiányzik egész végig ő járt a fejembe. Eldöntöttem hogy ha kell elviszem vacsorázni meg ajándékot is kap tőlem ha kell de ő akkor is az enyém lesz.
Elindultam egy ékszer boltba nagyon ritkán jövők ezért megkértem Mariat hogy jöjjön el velem.
- Szerinted melyik tetszene neki? - Fuuu mindegyik gyönyörű de Blair ő az az egyszerű ékszereket szereti - Akkor sem fogok neki egyszerű ékszert venni
Ekkor elnéztem és megpillantottam a tökéletes ékszert. Egyből mondtam az eladónak hogy nekem az kell. Blairnek nagyon jól fog állni az már biztos....
El sem hiszem itt ülök kint a kertben és olvasok a kilátás mindent felül múl mindent. Kellemes idő volt a nap szépen sütőt azért leültem egy fa alá olvasni.
- Na mit olvasol? - jött oda hozzám Austin. - Rómeó és Júlia - Ahhh egyik kedvencem, meghaltak egymásért mert nem tudtak egymás nélkül élni - Pontosan - Lehetnénk akár mi is - Pont mi, ez viccnek is rossz - Blair miért vagy ilyen távolság tartó? - Austin elraboltál mit vársz?
Nem válaszolt inkább elment. Mit hitt hogy majd a nyakába fogok borul mert ő a nagy Austin Thompson? Hát akkor nagyot tévedt.
Annyira bele merültem az olvasásba hogy már kezdet be sötétedni gondoltam felmegyek és lezuhanyozok. Amikor fel értem a szobámba megpillantottam egy kisebb dobozt nem tudom ki hagyta itt lehet nem is nekem szánta. De kiváncsi voltam mit rejt a doboz, ahogy kinyitottam a lélegzetem is el állt. Egy gyönyörű smaragdzöld nyaklánc volt benne, egyszerű de nagyszerű volt.
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
Mellette volt egy boríték ki nyitottam és ez állt benne Nincs annyi gyémánt kő ezen a világon ami felül múlná a te ragyogásodat Austin Austin vajon nekem szánta vagy lehet a barátnőjének csak itt hagyta véletlenül? Holnap vissza viszem neki amit felkelek ma már nem akarom zavarni.
Reggel fej fájásra keltem gondoltam lemegyek iszok egyet. Mostanábba nem iszok eleget lehet az lehet a baj.
- Jó reggelt! - Jó reggelt drága Blair! - Maria kaphatnék egy pohár vizet? - Persze drága, de jól vagy olyan sápadt vagy - Csak egy kicsit fáj a fejem
Maria oda adta a pohár vizet gondoltam kimegyek egy kicsit levegőzni. Érzetem hogy kezd homályosodni minden és egyszer csak sötét lett...
Éppen az irodába ülők a számlákat számolom át és egy megrendelést bonyolítók le mikor is megszólalt a telefonom.
- Igen Maria? - Austin nagy baj van - Mi Maria netán elfogyott a mosogatószer? - Nem - Akkor mond - Blair - Mivan vele? - Elájult nagyon fájt neki a feje meg sápadt is volt Tony most talált rá az udvaron bevitte a kórházba - Rendben azonnal indulok
Le is tettem a telefon, rohantam a kocsimhoz. Ha valami történik Blairrel az az én hibám lesz mert nem figyeltem eléggé rá.
Amikor beértem a kórházba Tony már ott volt. Éppen egy orvossal beszélt. - Tony - Ahh főnök - Mi a baj Blairnek? - Még nem tudják a vizsgálat folyik azt mondta hogy már bemehetünk hozzá
Ahogy ezt kimondta rohantam is be. Ott ült az ágyon nézett ki az ablakon, volt egy kis tapasz a fején gondolom beverte a fejét.
- Tüneményem hogy vagy? - mentem oda hozzá és megöleltem. - Jól vagyok Austin ne aggódj
Blair nem lökött el ő is ölelt engem. Láttam rajta hogy ő is megijedt.
Volt még egy pár vizsgálat az orvos azt mondta ma bent tartják megfigyelésen. Felhívtam Mariàt és mondtam neki hogy pakoljon össze egy pár ruhát nekem is meg Blairnek is, Tony el is ment érte.
Másnap délelőtt haza engedték Blairt de sokat kell pihennie. Arra gondoltam hogy aludhatna az én szobámba, mikor azt mondtam Mariának hogy pakolja össze Blair cuccait és vigye az én szobámba nem akarta elhinni. Nem sok nőt engedtem még a szobámba aludni szinte senkit, de Blair ő valamiért más. Egy percig sem gondolkodtam azon hogy az én szobámba aludjon, az már más hogy neki mennyire fog tetszeni......
