A maffia paklija

7.rész

Ami Austin és köztem van az már több mint barátság. A bizalmam megerősödött iránta, mindent megtesz ami nekem kicsit fura mert színte soha semmi se volt meg nekem.

Amikor a reptérre értünk Austin intézte a papírokat, addig én körbe néztem a boltokba. Nagyon szép ez a reptér rengeteg ruha bolt, étterem van. Ezután elindultunk a repülő felé, Austin azt mondta magán géppel megyünk, őszintén én repülőn nem ültem nem hogy még magán gépen.

Felszálltunk a gépre nagyon elegáns letisztult volt az egész. Kicsit azért féltem a repüléstől még soha nem volt részem ilyenben. Austin fogta a kezemet végig, annyira álmos lettem hogy el is aludtam. Mikor felkeltem már világos volt.

- Mennyi az idő?
- 9 óra van
- Te jó ég
- Mindjárt leszállunk
- Itt vagyunk már?

Néztem ki az ablakon és mikor megláttam nem akartam elhinni amit láttok.

- Ibizára hoztál?
- Na tetszik?
- Imádom

Ugrottam Austin ölébe, és csak néztünk egymás szemébe. Addig ameddig Tony be nem jött.

- Főnök ide - akarta folyta mikor meglátott minket - bocs főnök nem akartam zavarni
- Semmi baj Tony mondjad
- Csak annyit akartam mondani hogy ide értünk
- Köszönöm Tony

És el is indult vissza Tony. Utána néztem a csodás tájat. Egyszerűen imádom ezt a helyet maga a csoda ez az egész.

Mikor ide értünk a szállásra na az volt a csodálatos, a tengerre néző szobánk csodálatos táj a szoba egyedi ki alakítása. Austinnak nagyon jó ízlése van mit ne mondjak.

- Imádok ide jönni
- Nekem sosem volt lehetőségem ilyen utazásokra
- Tényleg?
- Anyám elhagyott apám egyedül nevelt fel, nem voltam sosem nagy igényű, nem vártam el apámtól hogy váltsa meg a világot
- Ezt nem is tudtam
- Nem minden arany ami fénylik Austin

Kiültem a teraszra és csak néztem a tájat. Senkinek nem mondtam még meg hogy ilyen életem volt, de Austinba megbízom.....

Amikor Blair mesélte hogy milyen élete volt akkor ott eldöntöttem hogy én változtatni fogok ezen. Mindent megfogok neki adni ami csak kell neki.

Este fele már Blairt vártam a szobába indultunk volna vacsorázni.

- Blair kész vagy?
- Még egy perc

Én csak leültem a fotelbe. Egyszer csak nyitódott a fürdő szoba ajtó és kilépet rajta Blair. A szám is tátva maradt mikor megláttam abba a gyönyörű elegáns ruhába.

- Csodálatos vagy
- Austin ne túloz
- Nem túlzok gyönyörű vagy

Ekkor elpirult imádom ezt a lányt az már biztos mindent megfogok tenni érte bármit.

Lassan elindultunk az étterembe, mindenki szinte minket nézett vagy is inkább Blairt. De ő csak az enyém senki másé, helyet foglaltunk az asztalunknál elkezdtük nézni az étlapot.

- Na te mit szeretnél enni?
- Őszintén ezeket még kiejteni sem tudom nem hogy megenni - kezdett el nevetni.
- Nézd van bolognai spagetti
- Akkor én azt eszem
- Rendben

Meg rendeltük az ételek fel is szolgálták már, lassan a vacsora vége fel jártunk mikor valaki el kezdte kiabálni a nevemet.

- Austin

Hátra néztem és nem akartam elhinni hogy ez velem történik meg. A volt barátnőm jött velem szembe Jasmine.

- Jasmine hát te?
- Én itt élek és te?
- Elhoztam a barátnőmet nyaralni
- Szóval ő a barátnőd - fintorodott el
- Szia Blair vagyok
- Én Jasmine Austin volt barátnője

Mikor Blair meghallotta az arcára fagyott a mosoly, Jasminenel ellentétben aki mosolygott mint a tejbe tök. Ott hagyott minket Jasmine és ezután nem is szólt hozzám.

Mikor a hotelbe értünk Blair elment fürdeni én pedig kiültem a teraszra. A sors mindig akkor szól bele mikor már közel vagyok a célhoz...

Nem mondom szíven ütött ami az étterembe történt. Igen féltékeny voltam a csajra hiszen úgy nézett ki mint egy modell hozzám képest.

A fürdőből kilépve Austin a teraszon ült én gyors felöltöztem és befeküdtem az ágyba és elkezdtem nézni a Titánok sorozatot. Austin idő közben elment fürdeni, annyira bele mélyedtem a sorozatba hogy nem is vettem észre hogy Austin mellém feküdt.

- Most egész végig nem fogsz hozzám szólni?
- Most is hozzád szólok
- Vicces vagy
- Tudom

Elfordult és aludt, nem tudtam mit kezdeni vele hogy még ő sértődött meg. Annyira mérges voltam hogy az álom el is nyomott.

Reggel egyedül ébredtem Austin sehol, elkezdtem keresni mikor Tony jött be a szobába.

- Tony hol van Austin?
- Sajnos neki haza kellet utazni
- És engem itt hagyott?
- Azt mondta te csak legyél és pihenj ameddig akarsz

Nem akartam elhinni Austin képes volt itt hagyni. Hatalmasat csalódtam benne, nem fogom neki ezt megbocsátani hogy itt hagyott engem.....