Omega modell (Szünetel)

3

Jimin pov. 

Másnap reggel a srácok korábban el mentek ugyanis nekik dolgozni kellett menni.
Én ma nem megyek Namjoon intézet egy szabad napot így ezt ki használva úgy gondoltam sétálok egyet az erdőben.
Estig kint leszek úgy döntöttem szóval pakolok néhány cuccot magamnak és indulok is.
Közben írtam Namnak hogy nem leszek elérhető mert az erdőbe megyek egész napra.
Miközben vártam hogy Nam vissza írjon addig ki sétáltam az utcából ahol lakom.
Egyébként nincs messze tőlem az erdő olyan fél órányi az egész.
Nem nagy dolog igazából van egy kisebb területem az erdőben ami az enyém és nem szeretem ha idegenek vannak arra felé. Gondolat menetemből egy hívás szakított ki.
Namjoon az.
Hát őszinte legyek azt hittem hogy gyors vissza ír és ennyi...bár gondolhatam volna hogy hívni fog olyan apáskodó tud lenni néha, de egyébként ez különösen jól esik tőle tekintve arra hogy nem ismertem az apámat és apám felől a családom.
Persze a nagybátyám az apám felől van őt ismertem de rajta kívül senkit.
Azért mondtam  azt hogy ismertem mert már meghalt.
Újabb hívás Namjoontól.
Oohh basszus a nagy gondolkozás közepette el is felejtettem hogy hív. Fogadva a hívást szóltam bele.  

- Szia Nam. Bocs hogy nem vettem fel el gondolkodtam. -mondtam kicsit zavartan

- Szia Jimin nem baj. Figyelj láttam az üzenetet amit küldtél és ezért hívtalak. -Mondta Nam  teljesen nyugodtan de azért hallottam egy fáradt sóhajt is

- Igen azt gondoltam hogy ezért hívsz. Tudom Mit akarsz mondani és a válaszom igen vigyázok magamra és írok rögtön ha haza értem. -mondtam forgatva a szemem és mosolyogva

- Hát igen tényleg ezt akartam- halottam hangján hogy mosolyog és erre nekem is mosolyognom kellet- de nekem aztán tényleg írj ne úgy mint a múltkor!! -figyelmeztetett nagyon komoly hanggal a hangjában

- Oké oké nem felejtem el mint a múltkor

- Na de megyek mert nekem dolgozni is kell, de te pihenj csak nyugodtan. Bár a rohangálás az erdőbe az nem nagyon számít pihenésnek, de nem baj legalább le foglalod magad. -mondta mire a végére kicsit elkuncogta magát és én is kuncogni kezdtem.

- Hát jó akkor jó munkát szia- mondtam majd meg se vártam hogy el köszönjön nyomtam rá a telefont

Mindig ezt csinálom mindenkivel ha telefonálok.
Egyébként idő közben ide értem az erdőbe míg Nammal beszéltem.
Itt az erdőben a területemen van egy kis ház, oda szoktam be pakolni azt a néhány dolgot amit általában hozni szoktam magammal.
Vizet és kaját szoktam hozni mert nem akarok nyulat enni farkas alakomban.
Mihelyt le pakoltam indultam is beljebb az erdőbe és közben átváltoztam farkas alakba.

(így néz ki Jimin farkasként csak lila a szeme, de egyébként ha emberi alakban van akkor fekete az eredeti hajszíne, levendula illatú)

Igen tudom fehér a bundám de ez van nekem amúgy is tetszik. Szeretem a fehéret csak az a baj a bundám színével hogy nagyon gyorsan koszos lesz.
A fehér bundából fekete, barna bunda lesz.
Elkezdtem közben körül szaglászni hátha új illattal találkozok.
De nem, így odébb mentem de ott sem érzek semmit.
Hát hogy őszinte legyek nem sokan járnak erre felé.
Futkározok egy kicsit amúgy is azért jöttem és teljesen fel pörögtem valamitől.
Miközben rohangáltam zajokat hallottam közvetlen a közelemből így meg kellet álljak.

Ohh ne ezek kutyák és mindenki tudja aki épp elméjű hogy a kutyákhoz vadászok tartoznak ha az erdőben vannak.
Meg sem mertem mozdulni annyira lefagytam annyira közel voltak hozzám és csak közeledtek.

Mire észbe kaptam az egyik kutya állt velem szemben míg nem követte őt az egyik vadász.
El kiáltotta magát hogy  rám talált így én is észbe kaptam és futásnak eredtem.
Egy lövést hallottam magam mögül  és kis fájdalmat éreztem a hátsó lábamban de futottam tovább. Addig futottam míg távolabb nem értem a vadászoktól és lassított tempót vettem fel mert már nem a saját területemen voltam. Ismeretlen a környék.
De jó.
Park Jimin sikeresen eltévedt.

Kezdtem nagyon fáradt lenni ezért  le pihentem inkább egy kicsit.
Nem akarok  még jobban el tévedni. Más illatok keringtek a levegőben és ezt éreztem is.
De visszont tovább kell induljak mert közelednek felém.
Olyan nehézkes a járás fáj a hátsó lábam.
Próbáltam gyorsan menni mert már megint a nyakamon voltak szinte de annyira nem figyeltem hogy neki mentem valaminek vagyis inkább valakinek.
Elkezdet rám morogni de én csak meghúsztam magam. Egy alfával álltam szemben.
Tiszta fekete bundája egy kis fehér található csak benne. A szemei vörösen ízzani kezdet.
Oo... bajban vagyok.

Nem hiszem el csak én lehetek ilyen szerencsétlen.
Előttem egy Alfa van, hátam mögött meg vadászok.
Szuper.

(Ilyen a mi kis titokzatos fekete farkasunk egy kis fehérrel, narancs illattal és vörös a szeme színe)