Másnap Mendi korán felkelt, nem tudott aludni. Egész éjszaka azon gondolkodott, hogy mihez is kezdjen, tényleg ki kéne-e tűznie egy olyan nagy célt mint a válogatott. És ha kiválogatják, mi legyen majd a tanulmányaival? Teljesen el volt veszve. Mindenesetre reggel korán felkelt, és mivel nem tudta hogy mennek itt a Vasasban a dolgok, nem mert kockáztatni, bemagolta az új állásrendet. Ez olyan 10 percet vett igénybe, de még mindig volt egy órája az ébresztőig, így hát utánna olvasott hogy hogy is mennek a válogatottban a dolgok. Hogy hogyan vannak az edzések, hogy hogy lehet bekerülni. Teljesen belemélyedt a kutatásba, és már el is telt az idő. Már vette volna elő a ruháját, a fogkefe már a szájában volt, és ekkor vette észre hogy a csoportba amibe tegnap Lili bevette "VASAS u17 A" üzenet jött:
István-bá: Remélem nem szólok későn, de mivel nemsokára meccs szezon, fel kell készülnünk rendesen, úgyhogy kettő edzés lesz naponta, mint régen volt. Most nulladik órában (30 perc múlva) talalkozunk az egyesület konditermében.
Mendinek: Folyondár Vasas Sport és Táncközpont
Ott találkozunk, Mendit meg majd várja valaki
-BASSZUSSSSS!-ordított fel Mendi, majd rohant, felkapta az új felszerelését, magára egy bő szárú fekete farmert vett, felülre egy rózsaszín toppot, és cipőnek egy nike-ot. Az iskolatáskáját a vállára vette, legalopozott a lépcsőn, menet közben beleharapott egy almába a gyümölcskosárból, majd teli szájjal ordítani kezdte hogy el fog késni, és hogy busszal nem ér be. A szülei csak néztek, ültek a kis reggeliük fölött, nem értették a helyzetet, de Mendi anyukája rögtön kocsiba pattant, beülette Mendit is az anyósülésre, kért egy címet, és már el is indultak. Mendi út közben még megette az almát, és a mikor megérkeztek egy gyors puszit nyomot anyukája arcára, és mormogott valmai köszi-t de már ott sem volt, rohant a bejárathoz. Ahogy István-bá ígérte ott várt rá Lili.
-Jó reggeeelt! Ugye nem késtem el?-lihegte Mendi
-Dehogy is! A többiek is még csak pár perce mentek be.-vágta rá a csapatkapitány, azzal karom fogta Mendit és mindketten elkezdték a kondi felé venni az irányt. Mikor megérkeztek bementek az öltözőbe, gyorsan elkészülődtek és rohantak be a terembe, ahol már várták őket a többiek.
-Hello lányok! Már csak rátok vártunk, üljetek ti is le a földre! Szóval 2 dologról szeretnék beszélni veletek. Először is mint tudjátok, hiszen írtam az üzenetben is 1 hónap múlva kezdődik a meccs szezon. Nem kérdés, hogy mi vagyunk a legjobb csapat, de nem akarjuk hogy a többiek behozzanak minket, ezert továbbra is erős edzések lesznek, heti 10. Az edzéseket pedig át tesszük ide, a központba. Hogyha az edzés iskola időben van, természetesen mint eddig is, kikérünk titeket. Nekem ennyi lenne. Kezdjetek is hozzá az erősítéshez, kitettem a falra a listát mit kell csinálnotok.-fejezte be végül az edző. 1 óra múlva már mindenki végzett, és fáradtan, kimerülten vették az öltöző felé az irányt. Az iskolába beérve Mendi leült Kamilla mellé, és újságopni kezdte padtársának hogy az edzo hajnali 3-kor ír, hogy menjenek be nulladik órába a város másik végébe. Miután vége lett a sulinak, Mendi a buszhoz ment, bement vele a sport központig, átöltözött, felvette új térdvédőjét és egyéb felszerelését, majd bement a terembe. Még csak Lili és István-bá volt ott.
-Jajj de jó hogy jössz Mendi!-kiáltott az edző-pont rólad beszéltünk. Gyere csak ide! Azon gondolkodtam,hogy ha szeretnél meccsekre jönni, ideje lenne leigazolni. Benne lennél?
-Hát köszönöma lehetőséget, talan élek vele. Még át kell gondolnom.
-Ugyan már Mendi!-szállt be a vitába a csapatkapitany-Miért csinálod ezt? Nagyon jó lesz meglátod! Leigazolunk és kész!
-Jó, rendben....akkor kérem István-bá , igazoljon le!
-Tudod Mendi, kérésed számomra parancs nevette el magát az edző.
Az edzés hamar lement, és a nap végén Mendi megkapta az egyen kabátokat, nadrágokat és ehhez hasonló ruhadarabokat. Végül megkérdezték tőle milyen számú mezt szeretne, amire egyből rávágta hogy hármasat. Szerencsére ez a szám még nem volt foglalt, úgyhogy ott helyben megkapta a mezt is, és boldogan ment hazafelé.
Pár hét eltelt, egyre erősebbek voltak az edzések, elkezdődtek a meccsek is. Mendi mindegyiken nagyon jól teljesített, az edző végül szélsőnek állította be. Egyértelműen ő volt a legjobb játékos a pályán. Így telt fél év, és Március lett. Ekkor kezdődtek az országos döntők, ahol mint minden évben a Vasas volt a legesélyesebb az első helyre, de a lányok mégis izgultak. Főleg ezekről a meccsekről válogatták ki a válogatott tagokat, úgyhogy mindenképp jól kellett szerepelni. A mérkőzésekre elmentek Mendi szülei is, akik abban reménykedtek a sportesemény végén majd a válogatottban láthatják kislányukat. A mérkőzések előtti napon egy nagy csapatmegbeszélést tartottak a málna cukrászdában.
-Szóval lányok!-kezdett bele a beszédébe István-bá- elérkezett hát a a döntő ideje. Úgy gondoltam ma egy pihenő napot tartunk, úgyhogy miután végeztetek a sütikkel, megszavazzuk mi legyen a kövi program. -itt mindenki elkezdett beszélni, és gondolkodni vajon hova kéne menni- Csend!!-elégelte meg végül az edző- mintha egy ovodás csoporttal lennék!-na itt aztán mindenkiből kitört a röhögés, teljes káosz lett, még a férfi is megmosolyogta előbb elhangzott mondatát.- De előtte lányok, szeretnék pár fontos szót intézni hozzátok! Nagyon sokat edzettünk, jó a csapatösszhang, és ha jól tudom nincsen semmi féle klikkesedés. A fizikumunk is a helyén van a sok erősítésnek köszönhetően. Emellett van pár nagyon tehetséges játékosunk-itt mindenkinek a sarokban ülő elvörösödött arcú Mendi jutott eszébe, és persze a csapat többi tagja, aki már most válogatott tag volt-de sajnos nem vagyunk valami égimeszelők. Így ha idén is nyerni akarunk minden tőlünk telhetőt meg kell tenni és egy csapatként, egy emberként kell majd játszanunk. Ìgy előre annyit tudok mondani, hogy nem csak mi, a többi csapat is rendkívül sokat edzett, így például kemény ellenfelünk lesz a BRSE. Ezért majd a cserepad is sokat fog játszani, mert kell pihentetni a kezdőket. Ja és ne felejtsétek, hogy akik most a válogatottban vannak-nézett végig az edző a lanyokon- simán lehet hogy idén nem válogatják be őket. Úgyhogy ők is adjanak bele mindent, és persze a fiatal tehetségek is. A meccsekről ennyit. Beszéljünk a szállásról. Idén az UTE (Újpest) ad helyet a rendezvénynek, úgyhogy ma este már a szálláson leszünk. Mi ugye Óbudai szervezet vagyunk, tehát akár otthon is aludhatnátok, de így azért egyszerűbb, és praktikusabb lesz. Gondolom azt nem kell magyaráznom hogy kell viselkedni egy hotelben. Apropó, lesz wellnes is, ha gondoljátok mehetünk oda. Ugye mindenki hozott fürdőruhát ahogy azt kértem? -mindenki bólogatni kezdett, úgyhogy ezzel el is dőlt a következő program.- Rendben! Akkor mindenki megette a sütijét igaz? Akkor irany a szállás.
A lányok mint egy hangos csorda vonultak végig az utcán, de legalább azt egységesen. Ha nem lett volna rajtuk az egyen melegítő, akkor is lehetett volna tudni hogy ki tartozik hozzájuk. Felszálltak a tömegközlekedésre, majd egy olyan 30 perc múlva megérkeztek a hotelbe. Az edző bejelentkezett a recepción, a lányok pedig már mentek is fel a számukra kijelölt szobába. Mendi a Lilivel, Reginával egy szintén kezdőjátékos szélsővel, és Lili átlójával Blankával a feladóval volt egy szobában. Átöltöztek fürdőruhába, és rohantak a lifthez. Beszálltak a liftbe megnyomtak a -1 emeleti gombot, majd mikor leért a lift, rohantak is a medencékhez.
-Sajnos csak egy medence van, de legalább az nagy-említette az edző- de hát ez csak 3 csillagos hotel.
Úgy tűnt a lányokat ez egyáltalan nem zavarta, és rögtön pancsolni kezdtek. Mendi és Lili akik idő közben legjobb barátnők lettek, Blanka és Regina elől bújkáltak akik folyamatosan lefröcskölték őket vízzel. Gyorsan elszállt az idő, és már fél nyolc volt, úgyhogy Istvan bácsi kikergette a lányokat a vízből, és elküldte őket mosakodni, és hajat szárítani. 8-ra már mindenki a szobájában volt és pihent. 9-kor volt takarodó, addig a legtöbben társasoztak vagy tv-t néztek. Liliék éppen activitiztek amikor Mendi egy messenger üzenetet kapott Bálinttól. A lány szíve majd kiugrott a helyéről, gyorsan beszaladt a mosdóba és bezárta maga mögött az ajtót. Amióta a suliba jött vagyis fél éve nem beszélt Bálinttal, aki most mégis ráírt. Mendi félve nyitotta meg az üzenetet.
Szia Mendi! Remélem nem tartod tolakodásnak hogy írok neked. Csak sok szerencsét szerettem volna kívánni a döntőhöz, biztos ügyes leszel!
Ekkor az ajtón kopogás hallatszott-Mendi minden rendben?- hallatszott Lili hangja.
Igen persze!-vágta rá a lány majd a mellkasához szorította a telefonját. Nem tudta mit kéne vissza írnia, abban egyezett meg végül magával hogy majd holnap visszaír. Gyorsan lehúzta a wc-t mintha csak azért lett volna bent, majd visszament a lányokhoz. Mire lejátszották a játékot már 9 óra volt, úgyhogy gyorsan lámpát oltottak, tudták hogy ha erről van szó, István bácsi nem tréfál.
