In War and Love - Háborúban és Szerelemben

4.

__________________________

-Mivel tudnék javítani a bátyám hibáján Dimitri? Kérlek, mondj valamit adj egy ötletet és megteszem. Bármit megteszek. -beharapom az alsó ajkam és megpróbálok határozottan beszélni, miközben figyelem, hogy Dimitri ujjai szorosan közrefogják a pisztoly markolatát.

-Bármit?-kérdez vissza, és mély dörmögő hangjától kiráz a hideg. Magamban dühöngök. Persze, elfelejtettem hogy egy férfit a farka irányít. A bármi szó alatt tényleg bármit értettem, kivéve azt, hogy kurva legyek. A büszkeségem nem fogja engedni soha, hogy olyan szintre süllyedjek le. Nem ítélkezem, mert tudom, hogy más bevállalja még ha nem is élvezi, mert szüksége van a pénzre. A dühöm meglátszódhat az arcomon, mivel a férfi szórakozottan elpillant rólam. 

-Mennyi pénzt kell pontosan visszafizetni?-motyogom, miközben egy hajtincset a fülem mögé tűrök. Nem lehet olyan sok. 

-Destiny...-próbál közbeszólni Carl, de leintem. 

-Egymillió dollárt.-a szavai lassan jutnak el a tudatomig, miközben az ajkaim résnyire elválnak egymástól és igyekszem megőrizni a nyugalmam. Dimitri feszült testtartásából ítélve ő is nehezen uralkodik magán, de nem hiszem, hogy azért dühös mert elvesztett egy számára nem hatalmas összeget, tekintve, hogy a maffia vagyona messze ezen túl szárnyal, hanem mert csalódhatott Carlban. A bátyám szégyenkezve áll mögöttem, de a következő pillanatban kihúzza magát és tehetetlenül a rá pisztolyt fogó férfira mered. 

-Vállalom a következményeket. -szinte lassított felvételben látom, hogy Dimitri ujja a ravaszra csúszik és megrezzenek, ahogy meghallom a pisztoly hangját kétszer is. Érzem, hogy a szívem kihagy pár ütemet és a félelem megbénítja minden porcikám, de részben megkönnyebbülök, mikor látom, hogy a két golyó Carl combjába fúródik. Viszont még így is a szívem szakad meg a bátyám fájdalmas kiáltására, és azonnal odasietek hozzá, mikor összecsuklik. Mindkét kezemet a két sebre szorítom és nyelek egy nagyot a csúnya látványra. A vér átáztatja a Carl nadrágját és kisebb vértócsa keletkezik alatta, a kezemet is teljesen befogja. 

Sokkos állapotban kapom a fejem az ajtó felé, ahol két férfi ront be és felhúzzák a bátyámat, aki fájdalmasan nyöszörög. Ziláltan kapkodom a levegőt és hallom, hogy Dimitri egy másik nyelven mond valamit a kopasz férfiaknak, azt hiszem orosz, de nem igazán figyelek. Carlra nézek aki még utoljára visszapillant a válla fölött rám és tekintetében aggódást látok, aztán eltűnnek egyedül hagyva engem a maffiavezérrel. 

-Mit akarsz vele tenni?-fordulok Dimitrihez dühösen, aki megtámaszkodik az asztal szélén, így kirajzolódnak izmos karjain az erek. Figyelem ahogy fekete tincsei előre lógnak tengerkék szemeibe, amikkel áthatóan fürkész. 

-Én ugyan semmit.-morog.-Adtam nektek egy esélyt, hogy megmentsd a bátyád életét. Ha nem sikerül visszafizetned a pénzt, búcsút mondhatsz Carlnak.-lehatja a fejét és rámarkol az asztal két sarkára, miközben én beharapom az alsó ajkam és gondolkozni kezdek. Mégis mire költhette Carl ezt az összeget? Egyáltalán elköltötte? Mert ha nem, lehet visszatudnám szerezni. 

-Mennyi időt kapok? 

-Kilenc hónapot. -hangosan felhorkanok. Ugye nem gondolta ezt komolyan? Kilenc hónap alatt ennyi dollárt a két munkahelyemen túlórával sem gyűjtök össze. Lehet, hogy neki sikerült ennyi idő alatt, de nekem nem fog. Idegesen tördelve az ujjaimat rápillantok. 

-Nem fog menni.-suttogom és lesütöm a tekintetem. -Ledolgozni tudnám esetleg?-kérdezem reménykedve, de én sem tudom mit tudnék itt csinálni. 

-Ledolgozni?-emeli rám a pillantását és szórakozott arckifejezéssel végig mér. -Nem való neked ez a hely Destiny, nem boldogulnál. Az embereim azonnal rád vetnék magukat, mihelyst betennéd a lábad közéjük.-a hangjából kiveszem a kritikát, mire felhúzom a szemöldököm. 

-Hát parancsolj rájuk.-vágom azonnal rá, mire meghökken, de nem hagyom szóhoz jutni. -Egyébként pedig ha azt hiszed, hogy nem tudom megvédeni magam akkor nagyon is tévedsz!-sziszegem. Tisztában vagyok a maffia szó fogalmával és hogy mennyi kockázat jár azzal, ha velük vagy ha náluk dolgozom, de most Carl életéről is szó van, azért pedig bármeddig képes vagyok elmenni. Csak így van esélye. Máshogy nem tudom visszaszerezni a pénzt. -Tudod mit? Kössünk alkut. Mivel a bátyám lopásáért nekem kell számolnom veled, ezért neked fogok dolgozni. Bármit. Amit akarsz. Megteszem. De nem leszek a ribancod.-teszem hozzá.

-És nekem belőled mégis mi hasznom?-húzza fel szemöldökét és elégedetlenül sóhajt. 

-Hát...-gondolkodom el és próbálok valami meggyőzőt kitalálni. Idióta vagy Destiny, mégis mire gondoltál? Mész velük lövöldözni és gyilkolni? Ugyanmár. Verekedni sem tudsz Des, nem hogy megölni valakit. -Mindenkinek jól jön a plusz segítség, nem?-kedvem támad kínosan elnevetni magam, de visszafojtom. Dimitri szórakozottan hümmög, miközben kék szemei érdeklődve mérnek végig.-Kérlek, takaríthatok és főzhetek is ha gondolod. De te is tudod, hogy a pénzt nem tudom visszafizetni.-csuklik el a hangom, kék szempárom pedig az övébe kapcsolódik. Eddig észre sem vettem, hogy mennyire ridegen és távolságtartóan viselkedik. A bőre rásimul a járomcsontjára és egy ér a nyakán kidudorodik, ahogy összeszorítja az állkapcsát. Ujjaival beletúr fekete tincseibe és nyelve végigszánt az alsó ajkán, majd bólintva félrepillant. 

-A titkárnőm tegnap mondott fel, átveheted a helyét. Nem érdekel ha nincs végzettséged, nem kell nagy tudomány a papírok kiszortírozására és rendezésére. Ha hívnak telefonon átadod nekem, nem veszed fel. Elkísérsz a rendezvényekre és egyéb jótékonysági estekre.-mélyül el a hangja én pedig nagyot nyelek. Ezt nem gondoltam át. Mivan, ha el fogok rontani valamit? Páros lábbal fog kirúgni innen és megöli Carlt, lehet, hogy engem is. De mégis beleegyezek. 

-Rendben.

Well, Destiny hamarosan belátást kap a maffia világába és elkezdődhetnek a bonyodalmak, igaz? A következő részekben viszont előfordulhatnak véres jelenetek is, ennek tudatában olvasd.