Szempilláim alól felpillantok a férfira, aki gúnyos mosollyal méreget. Szürke öltönye zsebéből mutató és középső ujja segítségével előhúzza kubai szivarját és berepedezett ajkai közé emeli, miközben fekete szemei elsötétülnek amint a hátam mögé néz...
Ups! Gambar ini tidak mengikuti Pedoman Konten kami. Untuk melanjutkan publikasi, hapuslah gambar ini atau unggah gambar lain.
___________________________
Hogy hova megyünk? Moszkvába.
Nem, nem törődtem bele ilyen könnyen, azt hitted mi? Leálltam veszekedni Viviannel mikor nagy nehezen kinyögte, hogyha Dimitri megérkezik mégis merre tovább. Ráadásul alig pár órája találkoztam velük, egyáltalán nem ismerem őket, és ez nem szerepelt az alkuban. Egyáltalán nem.
-Teljesen elment az eszed?-kerekedik ki a szemem.-Nem vagy normális ha azt hiszed veletek megyek Moszkvába! Biztos nem! A-a.-rázom meg a fejem. -Nem fogom miattatok itt hagyni a húgomat sem pedig Carlt, és ha már itt tartunk, a bátyámmal mi a helyzet?!-tárom szét a karom kétkedve.
-Biztos vagyok benne, hogy Dimitri minden elfog intézni, neked nem kell aggódnod.-teszi gyengéden kezét a vállamra, majd nőies mozdulattal hátradobja gyönyörű dús fekete haját a válla felett, de felszisszen a mozdulatra. Mindketten lepillantunk a sebre amit szerzett, én pedig megragadom a karját és leültetem az egyik farönkre. Felhúzom a felsőjét és fintorba rándul az arcom, ahogy megpillantom a szétnyílt sebet amit valószínűleg majd varrni kell. Valamiben nagyon megvághatta. -Hagyd csak.-legyint és felpattan, mikor egy fekete Jeep autó csikorogó fékkel megáll előttünk. Viv előrántja a pisztolyát a zsebéből, de leereszti mikor Dimitri száll ki az ajtón és megkönnyebbülve kifújja a levegőt. Én pedig dühösen prüszkölni kezdek és fenyegetően a magas férfi felé indulok.
-Egyáltalán nem volt a tervben az, hogy majdnem meghalunk és az sem, hogy Moszkvába utazunk! Nem kényszeríthetsz rá, hogy veletek tartsak tudod te milyen messze van Oroszország innen? Nem fogom egyedül hagyni a családom.-sziszegem felbőszülve, és elszántan pillantok fel sötétkék szemeibe. Végig mérem férfias arcvonalát és állkapcsát, sötét enyhe borostáját és éj fekete haját, aminek tincsei belelógnak a tekintetébe, mikor kifejezéstelen arccal lepillant rám. Úgy érzem magam mint egy kisgyerek. Dimitri rohadt magas.
-A Maffiában bármikor megtörténhet bármi, és bármikor közbe jöhet akármi.-szánt végig nyelve alsó ajkán, majd tesz felém egy lépést, én pedig egyet hátrálok. Mély, dörmögő hangjára kiráz a hideg.-Nem kényszerítelek semmire, egy szavadba kerül és hazavitetlek az egyik emberemmel, az pedig Carl életébe fog kerülni. És figyelmeztetlek. Láttak téged és figyelni fogják, mikor és hova mész vissza.-mi a szar.-És ezzel veszélybe sodrod a családodat.
Na várjunk, tehát mikor majdnem kipurcantam valakik látták az arcomat és most azt hiszik én is a maffiához tartozom, és azt várják hogy visszamenjek és megöljenek engem és a családomat is? Ja, elfelejtettem hogy Carl tényleg Dimitri mocskos keze alá dolgozik, szóval ha rájönnek arra, hogy én a húga vagyok természetesen engem is kinyiffantanak, apuval és Gloriával együtt. Aha, jó.
-Rendben. Veletek megyek.-bólintok sóhajtva. -Mi lesz a bátyámmal?-kérdezem, viszont ahogy kiejtem a kérdést Carl nyöszörögve kimászik a Jeep másik oldaláról.
