várok valakit.
valakit, akit még sosem láttam.
valakit, akit jobban ismerek,
mint a saját tenyerem,
de mégsem tudok róla semmit.
várok valakire.
valakire aki betorpan az ajtón,
késett, zihál, és feltűnést kerülni akarja,
probálkozását csendes léptei nyújtják.
valaki várhatna rám is.
lehetnék valaki, akit mindig látni akarna,
csakúgy, a buszon, az utcán, hazafelé, vagy el onnan.
valaki várhatna engem is.
pont úgy, mint ahogy már-már gyermeki örömmel várom a karácsonyt
pont úgy, ahogy a szülinapomat szoktam várni, vagy bármelyik szünetet az évben.
várok, de mintha nem jönne.
állnék akár az esőben, hóban, hűvösen fúvó szélben
melegben, forróságban, homokviharban
én ugyanúgy ott állnék, mintha csak egy elkésett felet várnék találkozókor.
várok, és mintha elkerülne.
mint mikor egy fa körül eldobsz egy bumerángot.
megkerüli és visszatér ugyanoda.
csak egy körforgás, ami elkerül.
és már nem marad, aki megbecsül.
YOU ARE READING
Verseim, Első kötet
PoetryÜdvözlet minden ide tévedőnek. Mint a címben kiderült vers írással töltöm szabadidőm egy részét. Ezeket pedig összegyűjtöttem és mai napig gyűjtögetem őket, mint első kötet. Van köztük hosszabb, rövidebb és olyan is amit az ennek szánt oldalamon se...
