Lidércek szökésben de te mellettem vagy

Ezt nem hiszem el!

Eltelt 1 hét. Cam és én hát hogy fogalmazzam meg nektek. Nem kötöttünk kompromisszumot a másikkal mert összevesztünk. Kisebb konfortálódásnak indult majd 3 nap alatt egy egész nagy háború lett belőle amit csak akkor űzünk mikor a szülők nincsenek itthon. Annabellel nagyon jól megvagyok 3× vitt el magával vásárolni és 2× ebédelni. Tök cuki nő én adom. Na igen. Ez a baj. Cam próbálja rávenni az anyjátok hogy költözzenek el mert nem akar velem egy légtérben lenni. Amúgy tudom hogy arra vagytok kíváncsiak min tudott ennyire összeveszni Cameron Dallas és Jessica Roberts a suli álom tesó párosa. Hát ezt a témát hallaszuk későbbre. Jelenleg Matekon ülök és másolom a táblán látható egyenleteket. Még mielőtt ez kérdéssé válna. Nem ülök Cameron mellett. Elúltem onnan Sidney mellé. Birom a csajt és tök jó barátnők lettünk. Hála a jó égnek. Most lett vége az utolsó órámnak és indulok ki a kocsihoz. Hála az égnek hogy Cameron kocsija már jó és nem nekem kell furikázni. Haza fele menet zenét hallgattam majd mikor befordultam a garázshoz láttam hogy itt van a két fiú kocsija is. Nagyon szuper. Na igen. Mikor összevesztem Cameronnal akkor Taylor és Jack az ő oldalára ált szóval majd megint megy a háború. Nem tudok beálni a saját garázsomba mert a fiúk kocsija ott van. Kiszáltam a kocsiból bezártam és csak remélni mertem hogy nem lesz jégeső vagy bármilyen égi katasztrófa. Bementem Cam és a fiúk ott ültek a nappaliban. Nem köszöntem csak elmentem a tv előtt és egyenessen felmentem a lépcsőn. Neki álltam tanulni. Bemagoltam mindent majd befejeztem kapcsoltam zenét és neki álltam olvasni. Egyik pillanatban nyílik az ajtó. Jack lép be rajta.

-Jes légyszi bocsáss meg.-kérlelt de mint aki meg se halotta olvastam tovább.

-Milyen hibát követtem el amiért még arra se méltatsz hogy rámnézz?-Kérdezte magasabb hangnemben és kétségbeesetten. A másik két jómadár a nyitott ajtón keresztül nézte a jelenetet.

-Azt bazdmeg hogy Cameron Dallas oldalára álltál mikor rád számitottam a legjobban hogy igazat adsz. Képzeld el reménykedtem benne hogy te legalább mellettem álsz és nem a hülye haverod mellett aki ha úgy gondolja lecserél.-üvöltöttem neki de neki ae kellett több.

-Olyan elvárásod volt amit úgyse kapsz meg mert nem érdemled meg. Ha arra vagy kíváncsi mért viselkedtem úgy ahogy azért mert Taylorrel fogadtunk hogy megfektetlek.-Üvöltötte és jött közelebb. Én egy nagy lépéssel oda léptem hozzá és kapott egy fülest.

-Ezek után nem jöhetsz be az iskolámba ki vagy rugva te szemét vagy tudod mit. Úgyis tudom hova jártok ki suli közben cigizni holnap felhívom  a szülőket. Legyél szíves kifáradni a szobámból.-mondom a másik két fiú elmegy az ajtótól de Jack csak áll.

-Te tényleg elmondod anyáméknak?-Kérdezte félő fejjel.

-Igen! Ha én azt mondom hogy.elmondom akkor elmondom azt elhiheted.-Mondtam határozottan aztán kilöktem az ajtón.

Eltelt a nap. Másnap reggel nem tanulni mentem be hanem igazgatni. Benn ültem az irodában kb 26 perc és itt vannak Jack szülei és Jacket is behívattam. Kussban ülünk egymással szemben én telózok ahogy ő is. Mikor kopognak az ajtón befejezem a telózást és beimvitálom a szülőket.

-Igen tessék csak!-Montam.

-Jónapot igazgató asszony!-Mondták Jack szülei.

-Jónapot. Azért hívtam ide magukat mert a fiúk több pontban is megszegte a házirendett és ezzel a saját maga és társait is veszélybe sodorta. Eddig nem értesítettem magukat mert gondoltam csak egy kisebb lázadás fe így 1 hónap lázadozás után nem türhetek tovább.

-Miket művel a fiunk?-Kérdezte Jack anyja hitetlenkedve.

-A fiúk szünetekben engedély nélkük kimegy cigizni és mikor rászól a tanár visszafelesel. Folyamatosan beszélget órán és többszöri alkalommal is megesett már az is hogy felált és kiment óráról a tanár engedélye nélkül. Emelett szünetekben a diáktársait fenyegeti és rágalmazza emelett van olyan mikor verekedik.

-Jack! Hogy képzeled te ezt?-kérdezte az apja szigorú hangon.

-Apa! Nem akartam! Minden Taylor hibája.

-Jack! Ne fogd Taylorra egyik ilyen alkalommal se volt ott melletted Taylor.

-És még hazudsz is nekünk. Ezt érdemeljük? Ezért vettünk neked többszáz milliós kocsit? Ezért?!-Kérdezte az anyja felháborodba.-Innetől kezdve a kocsit elkobzom addig míg az igazgató asszony azt nem mondja hogy javult az állapotod és nem csinálsz ilyenket meg persze ha kijavítod a jegyeidet. Nagy szépen köszönöm hogy értesített minket.

-Nagyon szívessen!

A két szülő koment az irodából és én egy győztes mosolyt villantottam felé.

-Tudtad mi hogyha megtudják elveszik a kocsim?-Kérdezte normális hangon.

-Persze hogy tudtam vagyis nagyon reméltem. De most legyél szíves visszafáradni a terembe.

-Rendben igazgató asszony!-Majd elköszönt és kiment. Én pedig folytattam a munká.