Szeretném, ha tudnád... 🤍💥||✅

4.rész❤️

Szóval az eredmény, pozitív... Nem tudom, hogy örüljek vagy inkább sírjak? Jó, megtörtént mind a kettő, de ez frappánsan illet ide xd. Még mindig sokk hatása alatt voltam mikor kopogtak a fürdő ajtón.
-Kicsi, minden oké? 10 perce bent vagy.
-Persze minden rendben. Fél pillanat és jövök.
Hallottam, hogy Milo lement. Gyorsan eldugtam a tesztet és én is utána mentem.
-Szóval, mi a kaja?
-....... (te találod ki)
-Az fincsi.
-Az. Te sírtál?-nézett a szemembe.
-Nem, dehogy. Csak kicsípte a víz mikor lemostam a sminkem.
-Értem.
Elkezdtünk vacsorázni és csak imádkozni tudtam, hogy most kerüljön el a rosszullét. Igen, ezért nem imádkozom. Ugyanis ez nem jött össze szóval, közben egyszer ki mentem hányni.
-Minden oké?-jött utánam Milo a fürdőbe. Nem annyira tudtam válaszolni mert éppen a WC fölött térdeltem. Milán bejött és felfogta a hajam. Mikor végeztem, Milo leült a csempére és az ölébe húzott én pedig a mellkasának dőltem.
-Jól vagy?
-Mostmár igen.-majd még szorosabban öleltem.
-Ez nem most először fordult elő. Reggelente is hallottam már többször.
-Fent voltál?-néztem rá elkerekedett szemekkel, mire ő csak bólintott-Miért nem mondtam?
-Mert gondoltam, ha akarod úgyis elmondod. Azt hittem, ezt legalább elmondod.
-Hát.... Izé....
-Nem haragszom, nyugi csak kicsit zavart.
-Csak össze szedtem valamit nemrég, attól vannak a rosszullétek.
-Nyugi értem én.-nevette el magát és még szorosabban magához húzott. Ott ültünk a hideg csempén, úgy, hogy a barátom most nézte végig, hogy hányok és még csak nem is mondtam el neki miért, de abban a pillanatban csak rá koncentráltam. Évek múltán is lehet valakit ennyire szeretni? Ezek szerint igen. Befejeztük a vacsorát én pedig neki álltam mosogatni. Milán át ölelte a derekam és állát megtámasztotta a vállamon.
-Ha befejeztem, filmezünk?-néztem rá egy 1000 Wattos mosolyt villantva.
-Aha! Most választhatsz te filmet és ígérem nem szólok érte! Becs szó!
-Oké.... Akkor, The tall girl! - vigyorogtam.
-Már most megbántam.-motyogta majd nyomott egy puszit az arcomra és elment megkeresni a filmet. El kéne mondanom neki..... Gondoltam magamba. De, hogy? Csak úgy álljak oda elé és közöljem vele? Ez hülyeség sztm. Na mindegy majd megoldom.
--------------------------------------------
Pár nappal később:
Ma is filmezünk. Igen ezek ilyen chilles napok mostanság. Na mindegy. Éppen popcornt csináltam mikor Milo kiabált le.
-Kicsim!
-Igen?-közben kész lett a popcorn és felmentem.
-Ez mi?-mutatta fel a tesztet amin ott virított a két csík.
-Öhh..... A..... Azt..... Hol találtad?
-A TV alatti szekrényben a távirányító alatt.
-Basszus-suttogtam halkan.
-Az bizony. Basszus.-bólogatott hevesen- Miért nem mondtad?
-Féltem, hogy, hogy fogsz reagálni.... Azt hittem nem örülnél neki és nem akarnád.....
-Viccelsz? A világ legboldogabb embere lennék, ha tényleg babánk lesz.-lépett hozzám közelebb.
-Tényleg?-léptem felé én is.
-Tényleg-ölelte át a derekam és hosszan megcsókolt.
-Hát, mostmár úgyis tudod.-mosolyodtam el szemtelenül. Milán is elmosolyodott, majd elkezdtük a filmet.
-Szóval, nem haragszol, hogy nem mondtam?
-Dehogy haragszom. Elhiszem, mit éreztél. Amúgy is sejtettem.-húzta gúnyos vigyorra a száját.-tudott róla valaki?
-Csak Andi...
-Megértem. Nagyon jó barátod, ráadásul lány úgyhogy nyilván kikérted a véleményét.
-És te is kiszoktad.
-Elmondta?
-Ja, mikor kételkedtem, hogy örülnél-e neki.
-Sose kellett volna kételkedned.-mosolygott rám.
Én csak neki dőltem a mellkasának majd pár perc múlva elaludtam. Tudnám, hogy mi lett a film vége. Majd kifaggatom Milánt, ha ő nem aludt be rajta. Valahogy 8 körül arra keltem, hogy csengetnek. Milán a derekam ölelte. Mikor sikerült kimásznom anélkül, hogy felébredne, gyorsan felkaptam egy hosszú pulcsit ami a térdemig ért aztán lementem ajtót nyitni. Mikor kinyitottam az ajtót egy csapat fiúval találtam szembe magam. Plusz Andi.
-Chao.
-Sziasztok.-köszöntem álmos hangon.
-Felkeltettünk?
-Áá dehogy. Hogyhogy itt?
-A barátod hívott.
-Az amelyik éppen az igazak álmát alussza miközben nem képes felkelni arra a hülye csengőre?
A fiúk csak röhögtek majd be tessékeltem őket a nappaliba.
-Amúgy jó a szetted-jegyezte meg Manuel miközben mentem fel a lépcsőn. Csak vissza mutattam neki a gyönyörűséges középső ujjam.
-Milooo. Kelj fel. Itt vannak a haverjaid.
-Hmmm..... Még egy kicsit.
-Felőlem. De csak úgy halkan közlöm, hogy egy szál pulcsiba voltam lent és Manuel megjegyezte, hogy mennyire jól áll.
Erre a mondatomra azonnal kipattant az ágyból.
-Na ezzel is megvagyunk.-majd indultam volna ki, de Milán elkapta a kezem.
-Szerintem előbb vegyél fel egy gatyát.
-Minek?-néztem rá furcsán. Csak egy gyilkos pillantást küldött felém amire vissza mentem a szobába és felvettem egy farmer rövidnadrágot.
-Most húztál nadrágot?-nézett rám Milo mikor elmentem előtte, mire csak fel húztam a pulcsit, hogy megmutassam a nadrágom. Erre Milán csak rácsapott egyet a hátulsó felemre amit én egy szemforgatással díjaztam és lementem a lépcsőn.
-Császtok!-köszönt Milo miután lejött ő is.
-Szeva Csipkerózsika.
-Kuss!
A fiúk összeröhögtek mi meg Andival félre vonultunk,, tanácskozni".
-Na? Csináltál tesztet?
-Uhum.
-És?
-Hát.... Úgy látszik nemsokára anyuka leszek...- vigyorogtam, mint a tejbe tök.
-Úristen.-ugrott Andi a nyakamba.
-Ki ez a lány.-kezdtem énekelni Petiék zenéjét.
-Haha. Vicces.-Andi mosolyogva megforgatta a szemét-Na és Milán? Jól fogadta?
-Jobban, mint vártam. Nagyon örült.
-Az a lényeg-mondta Andi majd kiment a nappaliba.
-Ki mit kér?-kiabáltam ki.
-Whiskey.- jött válasz a ValMartól.
-Vodka-másik duó.
-Sör- és az 5. Énekesünk.
-Andi?
-Valami lightos koktél.
Ki kevertem az italokat és ki vittem a tálcát majd leraktam az asztalra. Gyors elvette mindenki a saját italát, én pedig üres kézzel leültem Milán mellé.
-Te, hogyhogy nem iszol?-nézett rám Bruno.
-Nem kérek most.-erre a kijelentésemre mind furán néztek rám.
- Ugye tudod, hogy ezt egyikünk sem hiszi el?
-Nem ihat-mondta Milán helyettem is.
-Oszt mér nem?
Milo nem szólt semmit, hanem csak átölelt és rátette a kezét a hasamra. A fiúk a szemükkel követték a mozdulatot, majd döbbenten néztek fel ránk.
-Na jóó!-szólaltak meg egyszerre, mi pedig a barátommal felnevettünk.
-Gratulaa-mondták szintén egyszerre.
-Köszi.-mondtam mindkettőnk nevében. Az este további része jól telt. Sokat nevettünk, a többiek pedig ittak. Annyira, hogy hajnalban Maricsot a kádban találtuk egy tusfürdőt ölelgetve, aminek még énekelt is. Na igen, kicsit berúgtak. Szerencsére Andi is józan volt úgyhogy végül sikerült elrendezni a fiúkat valahogy így:
Vendégszoba1:Peti-Andi
Vendégszoba2:Bruno-Manu
Kanapé:Spacc
És ugye mi Milánnal a saját szobánkban. Hajnali 4-kor már mindenki az ágyban feküdt.
-Jó éjt-nyomott egy puszit Milán az arcomra, majd átkulcsolta a derekam és a hasam simogatta. Hamar elnyomott mindkettőnket az álom. Engem a fáradtság ütött ki, Milót a pia.