Az idegen lány és a híres fiú találkozása

3.) A bemutatkozás

Ő itt a keresztlányom - mondtam Monica nagy mosollyal az arcán
Sziasztok Carol Cox vagyok! - mondtam nagy mosollyal az arcomon
Szia! Én Bill vagyok Bill Kaulitz a Tokio Hotel énekese - mondta nagyon kedvesen majd kezet ráztunk és megöleltük egymást
Szia én Georg vagyok a banda basszusgitárosa - mondta egy perverz mosollyal a szája szélén majd vele is kezet ráztam és megöleltük egymást
Én Gustav vagyok a dobos. Nagyon örvendek Carol - mondta kifejezéstelen arccal majd kezet rázott velem és megölelt
Örvendek kisasszony én Tom Kaulitz vagyok a gitáros - nézett mélyen a szememben közben mosolygott és ő kihagyta a kéz rázást, ő két hatalmas puszit adott az arcomra ahogy én is tettem
Nagyon örülök fiúk hogy megismerhetlek titeket! Nagyon szeretem a zenét és gitározni is tanulok mellette pedig énekelek is - mondtam kedvesen mosolyogva rájuk. Bevallom egy kicsit na jó nagyon izgultam és remegtem. Nem tudom miért, eddig sosem izgatott ha egy híresebb emberrel/emberekkel találkoztam, de éreztem hogy ők mások.
Ez nagyon jól hangzik! Egyszer majd meghallgathatnánk hogy hogyan is énekelsz és gitározol. Én személy szerint nagyon kiváncsi vagyok! - szakított ki Bill a gondolataimból
Felőlem okés! Igaz nem gitároztam kb egy éve és nem tudom hogy megy- e még, de majd meglátjuk. - mondtam remegő hangon
Ha gondolod holnap elhozom a gitáron és taníthatok neked egy két trükköt vagy amit csak szeretnél! - mondtam Tom hatalmas mosollyal, de mindvégig a szemembe nézett
Ez nagyon jól hangzik! Nagyon hálás lennék! - mondtam miközben valószínű vérvörös volt a fejem
Én tudok ám mutatni bármit amit csak szeretnél - mondta Georg perverz mosollyal
Jaj Georg hagyjad már magad! Mindenki tudja hogy én vagyok a jobb gitáros! - mondtam Tom
Jaj értem már mi van itt a háttérben - mondta Georg
Én csak néztem rájuk értetlenül, de örültem hogy végre újra gitározhatok majd és hogy egy úgymond szakember tanít nekem egy két dolgot amit jó ha tudok.
Ez aztán nagyszerű - mondta Monica nagyon boldogan
Köszönjük fiúk! Nagyon kedvesek vagytok! - mondta Lisa Tomra nézve
Ez csak természetes - mondta Tom miközben Lisara mosolygott, de nem úgy ahogy rám. Rám valahogy máshogy, sokkal érzékibben sokkal több érzelemmel sokkal nagyobb mosollyal.
Miközben el voltam a kis gondolataimban Michael egy kis útmutatót tartott a fiúknak hogy kik a diszpécserek és ha bármi van hogy éhesek vagy szomjasak jöjjenek be és vegyék ki a hűtőből csak mutassák meg annak aki éppen a pultban van hogy mit vettek és szóljanak ha éhesek akkor kérünk nekik ételt! Majd annyit vettem csak észre hogy Michael hívja a fiúkat hogy megmutassa nekik az éttermet hogy mi hol található meg az ilyen dolgok. A többi dolgozónak is bemutatkoztak a fiúk, de én mind e közben teljesen el voltam veszve a gondolataimban amit egy kis idő után Lisa szakított meg.
Úristen Carol láttad hogy nézett rád az a rasztás gyerek? Tiszta csábos vad tekintettel nézett végig rajtad - mondta hatalmas mosollyal az arcán ugyanis Lisa mindig is szerette volna ha újra párkapcsolatba lépek ugyanis azt mondta hogy jár nekem a boldogság és valahol van az a srác aki engem vár én pedig őt. Én mindig végig hallgattam viszont most azt éreztem hogy jobb ha single maradok egy időre. Inkább dolgozók és ha tehetem eljárok Pepével bulizni, de most nekem egyenlőre fontosabb az anyagi biztonság mint az hogy össze-vissza palizzak!
Igen láttam, de annyira nem hat meg - mondta rideg arccal, de nyilván legbelül tudtam hogy ez nem igaz. Éreztem hogy ő más, máshogy viszonyult hozzám mint a másik három. Akik szintén nagyon kedvesek voltak, de őket csak barátnak tudom elképzelni viszont Tommal lehet lennének más gondolataim.
Igen én is láttam! De ne legyél felelőtlen kérlek! Nem akarom azt hogy megint azon menjél végig mint azzal a hülye Joe- val (exem aki megcsalt) - mondta Monica védelmezően
Igen persze, de azért adhatsz neki esélyt - mondta Lisa
Majd még meglátom - mondtam

Még kint ültünk egy kicsit a teraszon. Kávézgattunk, cigiztünk és beszélgettünk mindenről ami eszünkben jutott. A fiúk nem került fel témának. Michael még mindig a konyhát mutatta nekik és a munkafolyamatokba is kicsit bele kukkanthattak.
Ti nem vagytok éhesek? - kérdezte Lisa
Most hogy mondod màr ennék valamit - mondtam, és mindenki egyet értett velem
Már olyan 13:00 óra lehetett amikor megbeszéltük hogy mindhárman rántott sajtot eszünk hasábbal. Én meg is indultam befelé hogy leadjam a rendelést Peternek.
Szia Peter! Milyen eddig a nap? - kérdeztem érdeklődően
Szióka! Hát eddig olyan chilles. Itt voltam a fiúk kicsit megnézték hogy mi is történik itt pult mögött. - mondta kedvesen
Na és mit szóltak? - kérdeztem
Hát Tom azt mondta hogy ehhez nagyon okosnak kell lenni és nagyon oda kell figyelni, nem hiába látszik hogy Carol is ezt csinálja - mondta egy kis perverz mosollyal a szája szélén
És a többiek nem mondtak semmit? - kérdeztem elpirultan
Hát csak nézték hogy kicsit bonyolult meg azt mondták hogy ők ezt tuti nem tudnák csinálni, de csak Tomnak volt ilyen egyedi reakciója - mondta Peter, de ekkor már oda vetettem magam a számítógép elé hogy beküldjem a kajánkat.
Figyelj Carol gyorsan elszaladhatok wc-re ? Addig itt maradsz légyszi? Sietek! - kérdezte Peter
Persze persze menj csak - mondtam neki
Ekkor Peter elment mosdóba én pedig a számítógépnél álltam. Azt kell tudni hogy a számítógép mögött van a konyhára bevezető csapóajtó és ha pár lépéssel hátrébb állsz a géptől és valaki nem figyelve jön ki a konyháról elég erősen neked tudja vágni a csapóajtót. Voltak már ebből balesetek...
Tehát én álltam a számítógépnél, de mivel nem volt rendelés egy két lépéssel hátrébb álltam és vártam hogy jöjjön vissza Peter, de ekkor hallottam hogy valaki nagy léptekkel közelít a csapóajtó felé, de mire leesett hogy én közel állok addigra márcsak nagy csapódást éreztem és elestem.
Úristen ne haragudj! Nagyon sajnálom! Jól vagy? Carol? Minden oké? Hozzák valamit? - mondta Tom kétségbeesetten
Hát kicsit fáj a bal oldalon, de majd elmúlik. Semmi gond! Fordult már ilyen elő mikor nagy hajtás van.... Nem kell semmi köszi - mondtam fájlalva az oldalam
De baj! Nem akartam! Nagyon sajnálom! Nagyon bűntudatom van! Sajnálom! Gyere felsegítelek! - mondta Tom kétségbeesett szemekkel
Nem kell segíteni köszi! Fel tudok állni. - mondtam Tomnak és ekkor erőt véve magamon és minden erőmet összeszedve neki álltam feltápászkodni, kapaszkodtam a pultba, de akkora volt a fájdalom az oldalamban hogy visszaestem a földre.