Ez Nem Csak Egy Fellángolás-(Bill Kaulitz FF)

7.rész- A koncert napja (pt.2)

"-szokásomhoz híven, felszeretnék kérni egy személyt, hogy jöjjön fel a színpadra és énekeljen velem! Ki olyan bátor, hogy jelentkezzen?- nézett körbe Bill- Mondjuk legyél te ott!........"

Miután ezt kimondta, egyenesen rám mutatott! MI AZ ISTEN?!

-gyere fel kérlek és énekeljük el közösen az On The Edge című zenénket!- alig akartam elhinni, hogy pont engem kért fel, annyira dobogott a szívem mint még soha, azt hittem már, hogy kiszakad a helyéről.

Ezután két biztonsági őr utat tört nekem és felvezettek a színpadra. Legvégül Bill segített fel engem a színpadra, a kezemért nyúlt és én szépen belehelyeztem a tenyeremet az övébe. Olyan kellemes és puha volt a keze, mint a selyem. Egyszerűen fenséges! Most komolyan a kezéről áradozok?! Esküszöm megőrültem.

Felálltam Bill mellé és csak szégyenlősen néztem a tömegre, rá nem is mertem nézni, hiszen biztos, hogy elpirultam volna azon nyomban.

-először is meg szeretném tudni a nevedet, áruld el nekünk!- kérdezte, ekkor rám kacsintott és játékosan elmosolyodott.

-K-Kimberly vagyok, de hívj csak Kimnek.- miközben ezt mondtam rá néztem és megtörtént amitől féltem, olyan volt az arcom színe akár a paradicsomé! Persze Bill ezt egyből észrevette és átölelt az egyik karjával.

-gyönyörű neved van! Remélem a szöveget is tudod kislány.- a becenév hallatán még jobban elpirosodtam illetve egy kellemes bizsergés futott végig a gerincemen.

-még szép, hogy tudom! Az összes zenéteket kívülről fújom.- mondtam magabiztosan és én is átöleltem Billt.

Láttam rajta, hogy meglepődött de tetszett neki. Megjelent ugyanaz az eszméletlen cuki mosoly az arcán mint mikor a bevásárlóközpontban futottunk össze.

-ezt jó hallani. Örülök, hogy hallgatsz minket. Na de kezdjük is el!- ekkor odanyújtott nekem egy másik mikrofont, elfogadtam tőle.

Elkezdtek játszani a fiúk. Ennyire még sosem izgultam életemben mint most. URAM ATYÁM!
Mi lesz ha leégetem magam?
Mi lesz ha túl hamis vagyok?
Mi lesz ha kinevetnek a többiek?
Mi lesz ha leesek a színpadról?
Mi lesz ha Bill kigúnyol?

Minden ilyesfajta faszság megfordult a fejemben. Nem vagyok normális komolyan, most már én is bevallom. Nem akarok ciki helyzetbe kerülni, hiszen fülig szerelmes vagyok belé már több éve. De persze ezt nem mutatom ki neki, mert nem akarok nyomulni meg semmi. Szóval értitek.

Bill:
Everyone is watching
Her arms are so sore
But she doesn't care anymore
And falling from the edge

Kim:
The scars will stay forever
Side to side with death
This last time even better
Darkness and light

Bill:
Are blinding her sight
She's not comin back
Not comin back

Együtt:
The sky is casting over
Her last wish
Stays unsaid.

Mikor vége lett a zenének a rajongók őrültek módjára kezdtek el tapsikolni és ugrálni. Mi a fasz?!

-Kimberly! Neked valami elképesztően gyönyörű hangod van!- nézett rám tátott szájjal.

-köszönöm szépen! Illetve köszönöm, hogy engem hívtál fel a színpadra.- mondtam ezután pedig szorosan megöleltem.

Visszaölelt. Az ölelkezésünk mindössze pár másodpercig tartott, mivel le kellett fáradnom a színpadról, sajnos. Ezután elmondta, hogy mennyire örült, hogy ennyien itt voltunk stb stb stb. Tehát elmondta a szokásos monológot.

Miután vége lett a koncertnek a fiúk lefáradtak a színpadról és egyenesen az öltözőjükbe mentek.
Csippant a telóm.

Gustav:
"Halikaaa, merre vagy? Nem jössz ide az öltözőnkhöz? Beszélgethetnénk, persze ha ráérsz és van kedved!"

Kim:
"Sziaaaa Gus. Nem kell kétszer kérdezni, már repülök is!

Gustav:
"Csak nehogy nekirepülj valakinek XD"

Kim:
"Én is szeretlek drága egyetlen Gustavom, csak nehogy neked repüljek a nagy siettségbe🙂"

"Gustav reagált az üzenetedre: 😑"
"Gustav a becenevedet a következőre állította be: Repülő ember🧔🏻‍♀️"

-igazán kreatív becenév, mást nem is vártam tőled.- mondtam magamnak miközben próbáltam vissza fogni a nevetést.

"Gustav becenevét a következőre állítottad be: Bódi Guszti🕺🏻"

Bódi Guszti🕺🏻:
"Igazán tetszetős becenevet adtál nekem, köszi😀"

Repülő ember🧔🏻‍♀️:
"Az én becenevemről inkább ne is beszéljünk😆 De amúgy itt vagyok az ajtó előtt, szóval valaki nyissa ki vagy én magam rugom be😘"

Ekkor csak egy ajtónyitódást hallottam. Georg volt az.

-na becsicskított Gustav, hogy ajtót nyiss? Vagy önszántadból tetted?- nevettem el magam.

-Gustav parancsolt rám, mivel mondta, hogy már itt vagy. Szóval voltam olyan cuki és kinyitottam neked.- mondta mosolyogva karbatett kézzel.

-igazi úriember vagy Georg!- kiáltotta ki neki Tom. Erre a fiú csak bemutatott neki.

.........

Sziasztok! Sajnálom, hogy ilyen sokáig nem tettem ki részt csak ugye lekezdődött a suli meg egyéb kisebb-nagyobb gondjaim is voltak. De ígérem lesz még rész! Sok puszi💋

(707 szó)