Miért pont te? [Park Sunghoon]

Part 4

Apával egyedül maradtam. Nem mertem megszólalni, de még csak megmozdulni se. A cipőm orrát bámultam, mikor hirtelen felnéztem apuval összeakadt a tekintetünk.

-Gyere, ülj le Hae-won - mondta apa nekem és a kezével rá mutatott a fotelekre. Én elindultam a két fotel felé és az egyikbe helyet foglaltam. Az asztal szélét néztem mikor apa egy borítékot rakott elém. Ez vajon ez az a levél, amit kapott? Kezdtem el gondolkodni magamban, de megkérdezni nem mertem. Igy csak oda nyúltam és elvettem a borítékot és kihúztam egy papírlapot. A papírlap négyfelé volt hajtva igy ki hajtottam és elkezdtem olvasni, ami rá van írva. Egy felhívás, hogy Gangpe szeretne rendezni egy összejövelt, és minden maffia családot meghívót. Én felnéztem mikor elolvastam apa csak engem nézet, úgy láttam mintha egy könnycsepp lett volna a szemében.

-Apa szeretnéd, hogy elmenjek vagy.... még nem gondolkodtál rajta? - Kérdeztem tőle és féltem mit fog válaszolni.

-Mint megtudtam a Gangpe titeket, utódokat is látni szeretne, és meg akarja nézni, hogy kik veszik át a családok irányítását. - Válaszolta apa lehangoltan.

-Neked is ott kell lenni, úgyhogy elfogadod a feltételeimet. - tette még hozzá.

Rá néztem apára és vártam, hogy mik lesznek a feltételei. Egy kis idő után folytatta.

-Egy nagyon fontos feltételem van, a rendezvény végéig személyi testőrt kapsz. - mondta apa komor arccal.

-Miiii??? - Agatam ki azonnal. -Apa tudod, nem szeretem mikor a nyomomba lehegnek. - Adtam hangot nem tetszésemnek.

-Ez kell ahhoz, hogy biztonságban tudjalak, és a mi családjainkban ez teljesen természetes, hogy testőrök vesznek körbe - mondta apa azt, amit eddig is tudtam.

-Kire gondoltál apa? - kérdeztem tőle, hogy melyik embere fog követni, mint egy pincsi kutya.

-Én Minsu-t mondanám, de neked kellene, döntenéd - válaszolt apa a kérdésemre.

-Apu én nem ismerem annyira az embereidet, nem tudom melyik megbízható, épp ezért mondtam, hogy te jelöld ki, hogy ki az, akiben megbízol annyira, hogy meg védjen. - jeleztem neki, hogy én nem tényleg nem tudom ki az, akiben meg lehet bízni. -Én bízom a döntésedben, ha te úgy érzed, hogy Minsu meg tud védeni, aki jelöld ki öt nekem, testőrnek. -helyeseltem apa javaslatára.

Miután ezt meg beszéltünk fel álltam meghajoltam és indultam volna kifelé mikor apa jelezte, hogy mondani szeretne még valamit.

-Délután a magánóráid után elmentek Minsuval ruhát venni az összejövetelre. - Adta tudtámra. Meg hajoltam, hogy tudomásul vettem, de nem mondtam semmit, és elhagytam a szobát. Jun az ajtó előtt állt mielőtt belépet volna a szobába apa ki szólt neki, hogy hívja ide Hyunwoo-t, Minsu-t és Minjae-t. Ő sarkon fordult és távozott. Én pedig elindultam a szobámba a magán óraimra.

~5 órával később~

Miután végeztem az óráimmal és elköszöntem a tanáromtól és Maha-tól, hallomtam hogy valaki kopogott az ajtómon.

-Szabad - Jeleztem az illetőnek, hogy bejöhet. Az ajtó mögül Minsu lépet be.

-Kisasszony, állok szolgálatára - Hajolt meg Minsu elötem. -Mehetünk ruhát venni önnek? -kérdezte tőlem miután felegyenesedett Minsu.

-Persze mehetünk - válaszoltam neki, és elindultunk kifelé. Beültünk az autóba és elindultunk egy nagy bevásárló központba.

Megnéztünk vagy 6 üzletet és egyik bent sem találtam olyan ruhát, ami tökéletes lenne, így csalódótan haza mentünk. Mikor haza értünk Minsu egyből apához ment gondolom jelenteni, hogy még élek és nincs semmi bajom. Én anyát láttam le jönni a lépcsőn hozzám közeledni.

- Találtál valami szép ruhát? - tette fel nekem a kérdés.

Én lenéztem és meg ráztam a fejem majd válaszoltam - nem - azt tömör és rövid választ - az egyik eladó fiatal lány mondta, hogy menjek vissza, holnap mert holnap érkezik egy nagy szállítmány új ruha - tettem még hozzá.

- Ne búsulj, biztos találsz egy szép ruhát. -próbált anya lelket önteni belém.

- Anya mikor lesz vacsora? -kérdeztem most én anyát, mert már kezdtem kicsit éhes lenni.

- Fél 7-kor drágám. - felelte anyu

- Akkor addig, míg nem lesz, kész felmennék a szobámba tanulni meg olvasni. -jeleztem anyunak a szándékom.

- Menj, csak szólok, ha kész a vacsora - adta tudtomra anya hogy el fogata hogy menni szeretnék és azzal a lendülettel felszaladtam a szobámba a kis táskám ledobtam a fotelba és bedőltem az ágyba. Nem tudom, hogy hány percig, de csak a plafont bámultam és gondoltam majd lassan felkeltem az ágyról a telefonon elindíttattam egy Stray kids lejátszási listát és a polcomról levettem egy könyvet. Visszadőltem az ágyra és elkezdtem olvasni. Nem is éreztem az idő múlását csak arra lettem figyelmes, hogy valaki kopok az ajtón.

- Szabad - feleltem a kopogásra, az ajtó túl oldalán anya jelent meg.

- Kicsim kész a vacsora gyere enni. - szólt nekem anya.

-Megyek - azzal letettem könyvet és megállítottam a zenét. Felkeltem az ágyról és elindultam anya felé. Mikor le értünk apa már az asztalnál ült. mindketten meghajoltunk majd leültünk az asztalhoz.

-Hae-won találtál valami szép ruhát - teszi fel apa a kérdést egy kis idő múlva.

-Sajnos nem apa - felelem apának - az eladós lány az mondta, hogy menjek vissza, mert holnap jönnek új ruhák.

- Akkor Minsu-val holnap menjetek vissza, viszont Hae-won Hyunwoo és Minsu mostantól a két személyi testőröd és nem fogadok el semmi féle nem tetszést.

-Deee apa.... - szakított félbe apa azonnal.

-Nem érdekel, eddig elnéztem, hogy nincs, de most már ideje meg a rendezvényen is milyen furcsán nézne, ki ha nincs. Az a családunk gyengeségét jelentené. - ezzel a mondta felállt és kiment az étkezőből.

Anya befejeztem a vacsorát távozhatok?

-Menj - mondta nekem anya. Azonnal felálltam és a szobámba mentem, át öltöztem rá feküdtem az ágyra és csak a plafont bámultam és az a mondtad járt a fejembe. Most már meg értettem apa miért ragaszkodott ahhoz hogy legyen személyi kisérettem.