Heartless

8. -Kibaszottúl utállak-

Vissza raktam a helyére a naplóm, majd felvettem az ágyra dobott töltőmet és lerohantam a lépcsőn.

Szó nélkül mentem végig a konyhán és a folyosón. Nem tudtam mit mondani. Se gondolkodni. Olyan volt mintha kikapcsolt volna az agyam és csak egy dologra tudtam gondolni folyamatosan. Arra,hogy meg kellett volna ütnöm Abigelt.

Megérdemelte volna. Mindig is bunkó volt velem a gimiben és mikor Angolon együtt volt a két osztály direkt piszkált és folyton Asherral nyomult.

Kiléptem az ajtón és megláttam,hogy Nick éppen kint beszélget Lannal.

- Nick! Tünés!- koptattam le a fiút és beszáltam hátra Landon mellé.

Mindhárman furán nézték rám.

- Miért ültél hátra?- kérdezte Lan kicsit össze zavarodva.

- Nem tudom- vontam meg a vállam. - Talán már elegem van a sok drámából- néztem folyamatosan Asherra amikor ezt kimondtam.

A fiú gyorsan felfogta,hogy mégis mi a bajom.
- Nick tűnés! - szólt rá ő is mire Nick morcosan beledúrt a hajába, majd hátrébb lépett. Asher elindította a kocsit és síri csöndben ültünk eléggé sokáig.

Asher folyamatosan bele-bele nézett a tükörbe,hogy lássa mégis mit csinálok. Lan pedig.. majdnem aludt mellettem.

- Azt hittem szereted a drámát- nézett a tükrön keresztül a szemembe. Ha elől ülnék most biztosan,hogy a keze már a combomon lenne és alíg bírná vissza tartani magát.

- Néha a jóból is meg árt a sok - mondtam és elővettem a telefonom. Nem akarok vele beszélni. Ma nem. És lehet,hogy holnap sem. Még azután.. igazából már mikor legelsőnek megpillantottam, akkor is eldöntöttem,hogy nem szólok hozzá, de nem ment. Elbűvölt és minden rossz emlék mellett ott van a sok jó is. Az olyanok amiatt bele estem. Az olyanok amelyek miatt felkeltem minden egyes reggel. Miatta keltem fel. Minden egyes hülye reggel, minden egyes hétfőn és kedden, és minden egyes rossz pillanatban ő tett boldoggá. Csak ránéztem és már is minden bajom elszállt. Hogy szeretem- e? Ez egy iszonyatosan jó kérdés mert én magam se tudom rá a választ. Néha legszívesebben megütném, néha pedig neki esnék és addig csókolnám míg a szám el nem zsibbad. Talán nem kellett volna aznap beengednem az ajtómon, talán aznap nem kellett volna elindulnom megkeresni, és akkor talán minden jól sült volna el... és minden unalmas is lett volna. Minden egyes nap. Minden egyes hét, hónap,év... Minden egyes pillanat ami vele volt, jó volt. És mindegyik okkal történt. Minden okkal történik, és talán ami köztünk van.. talán az is okkal ilyen kusza..

- Téli álmot alszol óriás?- kérdezte Asher nevetve.

- Pofa be!- mutatott be neki Landon és átfordult a másik oldalára. Én csak mosolyogva bámultam a telefonom és fel se néztem belőle még véletlenül se.

~~~~~~~~

Megérkeztünk a plázához. Lan pedig úgy alszik mint a bunda. Még mindig nem sikerült kialudnia a bulit. Még emlékszem,hogy élete legelső buliján berugott egy doboz sörtől és vagy egy hétig rosszúl volt miatta.

- Van fagyi! - mondtam hangosan mire Lan kinyitotta a szemét és rámnézett.

- Nem vicces fagyival szivatni a hulla fáradt embereket- mondta morcosan.

- Khm Óriásokat khm- tetetett mű köhögést Ash és kijavitotta a mondandómat.

- Inkább leszek óriás mint egy törpe mint te- vágott vissza Ashernak.

- khm patkány khm- csináltam én is mű köhögést, és kijavitottam Lant. Asher nem egy törpe, hanem egy idióta hazug patkány.

Landon mosolyogva szált ki a kocsiból és én is mentem utána míg utánunk pár másodperc múlva Asher is kitolta a nagy fejét az ajtón és száz százalékban biztos voltam benne,hogy azért maradt bent tovább mert megforgatta a szemét, de annyira,hogy elment egy Európa körüli turnéra majd sok siránkozás után végül vissza tért a helyére.

~~~~~~~~

- Oké ti hozzátok valami kaját én pedig hozom a bulira való holmikat! - mondta Lan amikor már bent voltunk a boltban és kettesben hagyott Asherral.

- Nagyszerű!- sóhajtottam és elindultam keresni valami kaját.

Asher pedig követett mint egy kutya és le se vette rólam a szemét.

Igazából már nem is tudom eldönteni, hogy mégis ki büntet kit. Én büntetem a hallgatásommal és a bunkóságommal vagy inkább ő büntet engem a viharral amely a szemében zajlik mindig mikor rá pillantok.

Megálltam az egyik sorban a konzerveknél és úgy csináltam mintha valami nagyon fontos dolgot keresnék hátha Asher ki kerül és tovább megy, de nem tette.

- Miért haragszol rám?- kérdezte mikor utól ért és mellém lépett.

- Én? Semmiért- szemléltem még mindig a bab konzervet.

- Akkor biztosan egy patkányt láttál hátul és azért mondat azt igaz?- kérdezte kissé dühösebben.

- Inkább elől láttam egyet - mondtam úgy, hogy rá sem néztem. Nem akarok rá nézni. Úgy csak nehezebben tudnék rá haragudni.

- Értem - vette el a kezemből a konzervet és a helyére rakta. Elérte,hogy rá nézzek és újból féltette a kérdését.

- Miért haragszol rám?- kérdezte újra és közelebb lépett hozzám. A szemei az enyémet nézték és közben a keze a konzerv dobozon pihent.

- Mindenért- mondtam ki halkan. - Mindenért - ismételtem mire a fiú keze lesiklott a konzervről és még egy lépést téve hozzám a szeme felcsillant. Mérgesnek látszott de egy fajta megkönnyebbülést is lehetet kiolvasni belőle.

- Utálsz engem?- kérdezte. Időbe telt átgondolnom de végül bologattam.

- Akkor mond ki!- tette a kezét a derekamra. Tudja,hogy mit csinál, kurvára tudja..

- Utállak!- mondtam folyamatosan a szemébe nézve. Ő csak elmosolyodott és bele harapott az ajkába.

- Akkor csókolj halálra!- válaszolta és az ajka már is az enyémen volt. Egymás ajkát faltuk olyan szenvedélyesen ahogy még sohasem. A keze a derekamról a popsimra csúszott és erőteljesen belemarkolt.

Minden tökéletes volt, egészen egyetlen pillanatig mint mindig. Mert ha Asherral minden tökéletes akár csak egyetlen másodpercig is utána minden szarul sülhet el.
És ez történt most is.

- Asher!- halottam egy hangot a hátam mögül. Asher óvatosan eltolt magától,hogy meg tudja nézni mégis ki az.

- Ohh basszus- mondta én pedig kíváncsian hátrafordultam, hogy én is lássam még is ki az.. kár volt hátra fordulnom.

- Abigel?- álltam tátott szájjal Asher mellett és Lanra pillantottam aki ugyan úgy meglepődött a lány láttán mint mi.

Sziasztok! Itt van a következő rész, és igyekszem hamar hozni a részeket, csak idén írom a felvételit és mostmár minden egyes jegy számít úgyhogy próbálkozom a legjobbat kihozni magamból, ezért is lehet,hogy csak hetente lesznek új részek!

Btw: eddig hogy tetszik nektek ez a történet?