Good Omens Oneshots [Fordítások]

Hibernáció

Credits to whovian009

Szavak száma: 511

Crowley fáradt volt, többször is késett az angyalával való ebédekről az elmúlt időben és Aziraphale elkezdett aggódni.

Crowley a lakásában ült és egy levelet írt az angyalának mert tudta, hogy mi következik, tudta, hogy sok idő fog eltelni mire újra látják egymást.

Kedves Aziraphale

Tudom, elég bunkó dolog, hogy levélben mondom el ezt neked, de nincs időm arra, hogy személyesen beszéljünk. Mivel félig kígyó vagyok télen hibernálnom kell, szóval el fog telni némi idő mire újra láthatsz. Tudom, hogy el fogsz jönni rám nézni mikor kihagyom a következő ebédünket és bocsánat ezért. Sosem akartam csak úgy eltűnni. Úgy január végén majd újra láthatlak, és remélem nem vagy túl dühös amiért csak így elmegyek. Ez azt is jelenti, hogy nem tölthetjük el közösen a karácsonyt mint ahogy azt terveztük, bocsánatot kérek, mondanom kellett volna, hogy nem tudjuk közösen ünnepelni. Azt hiszem túlságosan szégyelltem, hogy elmondjam, és bocsánatot kérek.

Remélem meg tudsz bocsátani

Crowley

u.i. a növényeimre tudsz vigyázni?

Crowley összehajtotta a levelet, az elejére ráírta Aziraphael nevét és az étkezőasztalon hagyta, hogy az angyal megtalálja amikor majd ránéz a démonra.

Crowley lekapcsolta a lámpákat és bezárta a bejárati ajtót, bement a hálószobába és becsukta maga után az ajtót. Leült az ágyra és levette a cipőjét. Átöltözött pizsama alsóba és levette a pólóját. Kitárta a szárnyát és elfeküdt az ágyon, a szárnyait maga köré csavarta és várt, hogy elvigye a hibernációs alvás.

Néhány óra múlva Crowley már mélyen aludt, amikor az angyal kopogott a bejárati ajtón.

- Crowley, odabent vagy? - kérdezte az angyal.

Mikor nem érkezett válasz az angyal egy csodával bevarázsolta magát a lakásába. Az angyal még soha sem volt Crowley apartmanjában így idegesen nézett körül. Bement az egybenyitott konyha/étkező/nappaliba. Meglátta a levelet a nevével az asztalon, elolvasta és valamilyen oknál fogva néhány apró könnycsepp jelent meg a szemébe.

Átment a lakáson és megtalálta a hálószobát. Bement és fekete tollak sűrűjét látta az ágyon. Odasétált és eltolta a nagy fekete szárnyat és meglátta a démont mélyen aludni.

- Megbocsájtok neked kedves fiam – mondta egy tincset kitűrve a démon arcából.

Elhagyta a szobát majd a lakást. Az elkövetkezendő két hónapban az angyal naponta meglátogatta Crowley lakását, még Karácsonykor is meglátogatta a démont egy egy ajándékot rakott az éjjeli szekrényére, hogy egy kellemes meglepetésre keljen fel.

Mikor január vége megérkezett majd el is ment, a démon még mindig aludt és Aziraphale aggódni kezdett. Másnap Aziraphale besétált a lakásba látta a démont a szárnyait nyújtóztatva.

- Ébren vagy!

Crowley megfordult, hogy lássa az angyalt egyhatalmas mosollyal az arcán.

- Angyal?

Aziraphale odasétált a démonhoz és megölelte. Több mint három hónapja nem látta és az angyal hiányolta a legjobb barátját.

- Hiányoztál.

- Crowley először habozott de visszaölelte az angyalt.

- Nekem is hiányoztál... szóval, nem vagy dühös rám?

Aziraphale elhúzódott – Persze, hogy nem... Soha nem tudnék dühös lenni rád.

- De azt hittem közösen akartad tölteni a karácsonyt?

- Igen, de a barátomnak aludni kellet úgyhogy ez teljesen rendben van.

- Köszönöm Angyal.

- Megkaptad az ajándékom?

- Igen – Crowley feltartott egy apró kígyót ábrázoló kristály szobrot amit az angyal adott neki. - Köszönöm.