🩸Maffiába keveredve 🩸 [ BTS ff. ]

9.r é s z - Színjáték +16

Reflex szerűen szorítottam ökölbe a kezem, hogy oda sétálhassak Taehyunghoz, és egy szép lila "sminket" kreáljak az arcára. De végül visszafogtam magam, és elszámoltam magamban 10-ig. Talán ez jobb lesz mindkettőnknek. 

- Tudod Jennie... - fordult felém. - Ez a Jungkook gyerek, gyávább, mint gondoltam! - nevetett.  

- Mit csináltál Jungkookkal? - léptem felé pár lépést, ahogy gyilkos szemekkel néztem rá. 

- Ne merészelj közelebb lépni! - tartotta felém a fegyvert, mire én megálltam egyhelyben.  

Taehyung hajába túrt, majd felhúzta a fegyvert. 

 - Anno egy szórakozóhelyen találkoztunk. - léptem hátra, ahogy felém indult. - Azt gondoltam, hogy te is olyan srác vagy mint a barátaim. 

 - Barátaid? - vigyorgott. - Azok a nyavajások a barátaid? - nevette el magát.  

- Igen. - nyeltem egy nagyot. - A barátaim. 

- Vicces! - komolyodott el. - Nos... mindenesetre, loptatok. 

 - És? - emeltem fel a hangom. - Mi értelme volt felköpni a rendőröknek? Hisz nem is ismersz! - indultam el felé. 

- Te csak azt hiszed! - ragadta meg csípőmet. - Jobban ismerlek, mint gondolnád! - nyalta meg alsó ajkait.   

Tedd meg Jennie! Ne félj tőle! - kezdtem el magam bíztatni, ahogy perverzül ránéztem, majd végig simítottam kezem melkhasán, s méretére helyeztem tenyerem. 

 - Játszadozhatnánk egy kicsit... - haraptam be ajkaimat.   

Üdv a játékomban Kim Taehyung. 

 - Hmm... - markolt bele hátsómba. - Nem hinném, hogy az ilyen kislányok a rossz fiúkra buknának!  

- Miből gondolod? - fogtam meg nyakkendőjét, ahogy mégközelebb húztam magamhoz.  

- Kívánlak Jenniekém! - csókolt meg.   

Ha te azt tudnád, hogy mire készülök Taehyungie... 

 - Ha kívánsz akkor tégy a magadévá! - indultam meg a cella kijárata felé, ahogy nyakkendőjénél fogva húztam magam után. - Ma nem akarok az a kislány lenni!  

- Babygirl! - kapott fel az ölébe.  

- Daddy! - karoltam nyakába, ahogy hosszú csók csatába hívtam ajkait.   

Ez nem az aminek látszik. Taehyung még semmit sem sejt. Viszont... megfogok szökni. 

Egy szoba felé vettük az irányt. Nocsak ebbe az épületben van szoba is? Átlagosnak tűnt ez a hely... valószínű, hogy ő itt lakna?! 

 - Mivel rossz kisfiú voltál, ezért megbüntetlek Kim Taehyung! - löktem el magamtól egy hatalmas francia ágyra.   

- Majd meglássuk! - vigyorgott, ahogy beharapta ajkait.   

Sóhajtottam egyet, majd elővéve a legjobb színészi tehetségem az ölébe ültem, majd a hosszú fekete hajtincseibe túrtam. Valóban játszani akarsz Taehyungie? 

 - Ne kínozz! - markolt rá derekamra.  

- Kérésed számomra parancs! - néztem rá perverzül, ahogy fekete nyakkendőjét kikötöttem majd végig húztam rajta a kezem, mintha az ő nemi szerve lett volna-  

- Ne cshináldd! - morgott rám, ahogy kebleimre markolt. 

- Taehyungie... - kaptam kezeire, majd csókba hivtam ajkait, ahogy a kezeivel eljátszadoztam majd a csomókötési tehetségemmel az ágy sarkához kötöttem őket 

Na most próbálj kiszabadulni... 

 Lentebb csúsztam rajta majd vetettem egy pillantást a nadragjára ahol már egyre jobban látszódott a merevedése. Ránéztem, majd megnyaltam ajkaim. 

 - Szóval így fogunk játszadozni? - mérte végig testemet.   

Nem szóltam semmit, csak rámarkoltam a merevedésére. Ha ez egy nem színjáték lenne... talan még lehetne köztünk több is. 

 - Üdv a játékomban Kim Taehyung! - vigyorogtam rá, ahogy kihúztam a nadrág zsebéből Jungkook fegyverét. 

- Kezdesz egyre veszélyesebbé válni. - suttogta maga elé 

- Ohh de még mennyire! - vigyorogtam rá - Tudod... - húztam végig ujjam a fegyveren - Ha ez nem egy színjáték lenne. - néztem rá - Talán még lehetne is köztünk valami!  

- Te most miről beszélsz? - nézett rám meglepődten. 

- Így jár az aki... - fogtam rá a fegyvert. - Kanos, és pszhiopata!

- Meg ne próbáld! - rángatta a összekötött kezeit.  

- Meg hagyom az életed. - mosolyogtam. - Ha megmondod hol vannak a BARÁTAIM! - hangsúlyoztam a "barátaim" szót.  

- Ha okos vagy... rájössz magadtól. - vigyorodott el. - De a helyedben kétszer is meggondolnám, hogy mit cselekszel! - oldotta ki kezeit 

Ezt mégis hogy?! 

 - Komolyan azt hitted, hogy engem ilyen könnyen át lehet vágni? - nevetett.  

- Sikerült is! - ütöttem bele a tökébe, ahogy összerogyott. - Engedj el engem, és a barátaimat! - tartottam fejéhez a fegyvert, mire ő hatalmas gyorsasággal kikapta a kezemből. 

Na bazdmeg.