(◡‿◡)
Holt remények vakvágánya!?
Nem lehet megtenni és továbblépni, mondják.
– De én megteszem!
Hol a fényt keresnéd, ott is csak sötétség van, állítják.
– Tovább keresem!
Békét kötnél, és nem látod a vasfüggönyt leengedték.
– Én sötétítőnek nevezem!
Azt hiszed elég a kitartás, ott hol ennyi az ármánykodás?
– A kitartás maga a türelem!
Mindig felemelnéd fejed, még ha le is nyomják többen?
– Nincs annyi sérelem!
Az a vonat már elment, mikor könnyű volt haladni. Félsz már?
– A bátorsággal együtt jár a félelem!
És ha vakvágányra tévednél? Akkor, mégis mihez kezdenél?
– Behunynám a szemem és megkeresném,
bennem élő reményemet!
(☯‿☯)
Ez maga a belém táplált
(✿◠‿◠) !Szeretet! (◠‿◠✿)
