Én és Harry mindig is úgy gondoltuk hogy össze illünk. Lehet hogy híres volt, lehet hogy én nem. De ő mindig úgy szeretett ahogy vagyok. Soha nem a hibáimat kereste, hanem velük eggyütt szeretett. Volt egy nap amikor csúnyán összevesztünk, sírva pakoltam össze a cuccom avval a céllal hogy elmegyek. De ő, az ajtóból hívott vissza, azt mondta hogy szeret és hogy belehalna ha elveszítene.
Másnap este stúdiózás utánn, nem jött haza. Hívtam, nem vette fel. Vártam rá éjfélig de semmi. Nem jött haza. Délután esett haza, józan volt. Viszont abba biztos vagyok hogy részeg volt. Nem kételkedtem abban hogy megcsalt. Nem is jutott volna eszembe. De nem is tette meg.
Két hónap múlva azt mondta nekem hogy nem akar már velem lenni. Szakított. Nem kérdeztem rá hogy miért gondolta meg magát, amikor egy napal azelött azt mondta szeret. Nem is érdekelt.
Nem sírtam elötte. Nem akartam. Összepakoltam majd egy szó nélkül elmentem. Csak az utánn sírtam. Niall akkor is segített. Maga volt a jó lélek. Szeretem Harryt most is.
Egy év eltelt és ők turnézni mentek. Én minden nap mikor a városba megyek, látom a házat amelyben több mint egy évig éltem vele.
19 éves vagyok és a nevem Jessika Evens.
Harry sok lányt megfektetett utánnam. Mi is lefeküdtünk de nem sokszor. Félek. Félek attól hogy amikor vissza ér, nem bírok a szemébe nézni.
Amikor utoljára látott hosszú szőke hajam volt és icipicit duci voltam, mostviszont rövid szőke hajú, szemüveges, vékonycsaj.
Próbáltam neki mefelelni, de aztán arra az elvre jutottam hogy inkább hagyom Harryt a francba. Fiatal vagyok, szép, okos. Találok mást............... Csak a baj az hogy őt akarom, és senki mást.
Kijelenthetem hogy Harry Edward Styles elvette az eszem.
