Hosszú idők után felbukkant az apám!

110 6 0
                                    

Bill:Apa...
Apa:Szervusz fiam!
Forgott velem a világ!Azt hittem csak álmodok!
Az apámat 10 éves korom óta nem láttam majd szűk 10 év után egyszercsak ÚJRA felbukkan!DÖBBENET!
Bill:Mióta van itt?*Tomra nézek*
Tom:Kb 1 órája érkezett..
Apa:Nem öleled meg apádat?*kitárja a karjait*
Bill:Rég nem vagy az apám amióta anyát megcsaltad halott vagy számomra!Mond csak mit képzeltél?Eltűnsz 10 évre majd egyszer csak ide állítasz hogy:Sziasztok fiaim itt vagyok!?
Apa:Hogy beszélsz te velem fiam!?
Bill:Ne szólíts így!Se engem se Tomot!
Apa:Elég legyen ebből!
Bill:Te nekem ne parancsolj a saját házamban!Menj a fenébe te is és a kamud is!Nem vagyunk rád kivancsiak!Tünj a fenébe!
Tom:Igaza van Billnek..eldobtad a családod egy nőért most pedig vissza akarsz táncolni!Kösz de nem!*felmegy a szobájába*
Bill:Gyere Jessica menjunk fel lepakolni és mire vissza érünk ne hogy itt légy Jörg!
*megfogtam Jessica kezét és főlmentünk a szobámba*

<Jörg szemszöge>
Jörg:Úgy látszik nem szivesen látnak itt a saját fiaim..*lenézek a padlóra*
Gustav:Hát tudja Mr.Kaulitz a történtek után egyáltalán nem csodálom!
Jörg:Ugyan fiam!Az anyjuk sem volt sosem annyira ártatlan amilyenek mutatta magát!
Georg:Ezt hogy érti?
Jörg:Nem fontos fiam..de kérem ezt adjátok oda nekik!*előveszek egy boritékot*
Jörg:Tessék fiam!
Gustav:Ez micsoda?*felvonja a szemöldökét*
Jörg:Nem fontos fiacskám de én most megyek!Adjátok át az üdvözletem nekik!Nektek pedig minden jót kivánok!*felállok és kimegyek a kocsimhoz,beülök és elhajtok*
Szomorú hogy Charlotte ennyire engem akar bűnbaknak festeni de hát megértem hogy a fiúk neki hisznek..az ő mocskára nincs semmi bizonyíték...na de mindegy is!Nekem már mindegy!

<Jessica szemszöge>
Billen láttam hogy elég ideges volt így gondoltam megnyugtatom picit egy kis kényesztetéssel.
Bele ültem az ölébe és csókolgatni kezdtem a nyakát.
Ezt Bill halk és férfias sóhajokkal díjazta.
Bill:Oo kicsikém egyem a szived nagyon aranyos vagy de ez most nem fog segíteni!Nagyon feszűlt vagyok most!*picit arébb toll*
Jessica:Tudom hogy feszűlt vagy édesem!De hagy segítsek valahogy!*csókolgattam tovább*
Bill:Kérlek kisbabám ne!*el toll ismét*
Jessica:Hajhh rendben van akkor..*kiszálltam az öléből*akkor addig kipakolok!
Bill:Tényleg ne haragudj de most ehez nincs hangulatom..*lenéz a padlóra*
Jessica:Nem gond..megértem..*pakolászni kezdek*
Nagyon sajnáltam Billt mivel az apja 10 év után bukkant fel ismét az életébe ami eléggé felkavaró lehet de nem értem hogy ettől miért nem akarja hogy puszilgassam őt?Hiszen csak jót akarok neki!
Picit most haragszom rá de mint mondtam megértem!
Bementem a fürdőbe és egy hatalmas nagy hasi fájdalmat éreztem ezért fel szisszentem egy nagyott.
Bill:Mi a baj kicsim?*felkapja a fejét*
Jessica:Semmi semmi,jól vagyok csak hirtelen begőrcsőlt a hasam!*leülök a wcre pisilni majd mikor felálltam észre vettem a fájdalom okát*
Megjött a havi menstruációm!Pont a legjobbkor ez is komolyan mondom!!
Bill:Megjött?
Jessica:Igen meg*teszek be egy betétet és vissza megyek a szobába*
Bill:Gyere szivem feküdj le az ágyra én pedig be fekszem mögéd*lesegített az ágyra,én lefeküdtem ő pedig gyorsan mögém*
Bill:Kell takaró kicsim?
Jessica:Most nem kell de nagyon aranyos vagy!*megpusziltam az arcát*
Bill:Ugyan már hercegnőm!Hisz te vagy a mindenem!*megpuszilgatott*
Bill:Ha bármi kell szólj rendben?
Jessica:Rendben!
Picit elfetrengtünk csendben,simogattuk egymást én pedig szép lassan elbóbiskoltam néhány órára.

<Bill szemszöge>
Jessica elaludt én pedig gondoltam átmegyek kicsit Tomhoz beszélgetni.
Kikeltem óvatosan az ágyból és átsétáltam Tom szobájába.
*bekopogtam*
Tom:Ki az?
Bill:Én vagyok csak Bill,tudunk beszélni?
Tom:Most nem alkalmas!*szipogott*
Bill:Te sírsz?*ellágyult a hangom*
Tom nagyon ritkán szokott sírni és amikor ő sír akkor nagyon mély ponton kell lennie hozzá!
Én pedig az iker testvére vagyok szóval azonnal bekönnyeztem én is!
Bill:Kérlek Tom engedj be!
Tom:Hagyj most magamra bassza meg!*erélyesebben mondta de a hangjában hallatszott a sírás és a fájdalom*
Bill:Apa a baj?Téged is felkavart hogy elhagyott majd vissza jött mintha mi sem történt volna?*kérdeztem sírva*
Tom:Hagyj már békén*űvőlti és egy párnát az ajtónak dob*
Nekidőltem az ajtónak és én is sírni kezdtem.
Eleve engem is felkavart ez az egész erre most hallani hogy a testvérem szenved és sír belőlem is kihozta a sírhatnékot.
Fogalmam sincs meddig de egy jó ideig Tom szobája elött ültem és a plafont bámultam.
Egyszer csak egy halk férfi hang szólal meg mellettem.
Gustav:Minden rendben Bill?Miért nem alszol még?Lassan éjjfél van..
Bill:Így el telt volna az idő*megvakarom a fejem és óvatosan fel állok*
Gustav:Nem tudsz aludni?
Bill:Nem igazán..
Gustav:Gyere le a nappaliba és nézzünk meg egy filmet!Mit szólsz?
Bill:Rendben menjünk!
Lementünk a nappaliba és bekapcsoltunk a Nagy fiúkat!Ez a kedvenc filmünk 12-éves korunk óta!

Miután vége lett a filmnek felmentünk Gussal aludni.
Befeküdtem Jessica mellé aki még mindig békésen aludt.Megsimogattam a fejét és lágy csókot nyomtam a homlokára.
Bill:Holnap mindent be pótolunk szerelmem*megcsókolom a kezét majd magamhoz húztam és nagynehezen én is el aludtam*

Ne haragudjatok hogy ez a rész ilyen rövid lett!Igyekszem a következőt hosszabbra írni!
Addig is puszi édeseim<3333

Glow up loveWhere stories live. Discover now