16.fejezet

43 9 0
                                    

              Anzor szemszögéből

15:40 van  és itt fekszem a szobámban.Suli után megbeszéltem Alexander-al ,hogy mégsem megyek át.Egész nap az jár a fejembe ahogy szegény Arabella szemében könnyek gyűlnek és elrohan.Akkora egy barom vagyok.Bocsánatot kell kérnem.

El is indultam a szobája felé amikor Jonathannal és Emíliával futok össze .

-Nincs itthon.-szólt Emília

-Hol van?

-Kiment a partra olvasni.-szólt Jonathan

-Kösz skacok!

Indultam is egyenesen a partra.

Nem telt el sok idő már messziről kiszúrtam.
Egyedül ő van csak a homokos parton aki olvas.
Várjunk csak.
Miért remeg?

Mikor közelebb érek hallom ,hogy zokog.Akkor ezért remeg.Megérintettem a vállát,de hátra se néz.

-Hagyjatok!-erre hátra pillant.
Látom a szemében a csalódottságot és a dühöt.

Nem szólok semmit csak magamhoz húzom és megölelem.
Ott zokog és remeg a kezemben.
Úristen olyan törékeny akár egy kristály.Mégjobban beleszerettem.

-Csss...nyugodj meg!-simogatom a haját

-Miért velem történik mind ez?

-Nincs semmi baj nyugodj meg.

Erre felpattan és mérgesen neki áll a mondanivalójának

-De van baj!

-Mi?!

-Először is elhagyott a barátnőm és egy kurva könyvet hagyott rám .-mutatt rá a tárgyra
-Persze semmi nem lehet olyan tökéletes mint benne és ilyenben soha nem lesz részem .Aztán jöttök ti az életemben.Nem szóltam semmi rosszat arra,hogy rögtön első nap baszogatsz .Az első iskolai napomon Viktor letapizot.Majd a mai produkciód után van képed ide jönni és azt kérdezgetni mi a bajom.
Hát tudod mi a bajom?Az ,hogy kurvára beléd szerettem annak ellenére,hogy nem lenne szabad!

Woaw.
Lesokkoltam. Ő is szeret.Mit mondjak?

-Sajnálom!-uh jobbat nem tudtam volna!?

-Sokra megyek vele.-Egy sóhaj kíséretében leül

-Miért nem a baratnőddel vagy?Mit fog rá szólni?

-Nem a barátnőm.

-Akkor MID?-Hangsúlyozza ki mid szócskát

-Ő csak van.

Bólint.

-Nem vagyok belé szerelmes.

-És ennek örüljek?

-Nem tudom

Néma csönd.
Nagyon unalmas így.

-Ésssss miről szól a könyv?

-Hosszú sztori.

-Ráérek.

-Az árvaházban mindig is a kedvenc könyvem a Rómeó és a Júlia volt .Mindig hittem benne ,hogy eljön egy nap az én szőke hercegem és kiment onnan .Erről szól .Hogyan találtam rá az én hercegemre.

-És ebben miért nem lesz részed?

-Kinek kellenék?-nevet fel
Nézz csak rám egy teljes idegroncs vagyok.

-Szerintem gyönyörű vagy.-motyogom alig hallhatóan,de a vigyor láttán gondolom hallotta.

-Köszönöm.

Néztem ahogy ott ül mellettem ebben a kurva szexi ruhában .Ahogy a haja lobog a lágy szellőben.Ahogy a sírás helyére mosoly ül ki.

                         

           Arabella szemszögéből


-Nem bírom!

És megcsókoltam.Nem sokáig habozott azonnal viszonozta.Ohhh istenem azok az édes puha ajkak.A nyelvünk táncot járt .
Életemben nem volt még ilyen fergeteges csókban részem .
Viszont a levegő hiány miatt el kellett válnunk.

-Oh baszki!-mondta vigyorogva

-Bocsi elvesztettem az eszem nem lett volna szabad.

-Arabella hiába szerettem beléd nem tehetjük ezt.

-Belém szerettèl????-kérdeztem

-Szerinted miért tartottalak magamtól távol ?

-Azt hittem utálsz!-boxolok bele a vállába.

-Nem tudlak az első nap óta szeretlek.

És újra megcsókolt.Ebbe már apait anyait beleadott.

-Miért kell így ki nézned ,mint egy kurva Istennőnek?-mormogta a csókunk közepette.

Csak vigyorogni tudtam.Majd a kezem lejjebb csúszott a kidolgozott izmos hasára.Érzem ahogy végig húzom a kezem és libabőrös lesz.

-Tetszik?

Hevesen bólogatok.

-Akkor mi lesz?-kérdeztem

-Mit szeretnél?-mosolyog

-A tiltott gyümölcsöt !-mosolyogtam én is

Rómeó megmentettélWhere stories live. Discover now