Kovács Arabella tizenhatodik életévét tölti az árvaházban mivel szülei baba korában elhunytak egy tragikus autóbalesetben.Ám arra nem gondol ,hogy ezen a napon Szabó Anzor a tizennyolc éves rosszfiú és családja fenekestül felfordítják az életèt.
Trá...
Úristen!Olyan gyorsan telik az én szerelmem mellett az idő.Annyira szuper minden! Amióta Anzorral volt az első együttlétünk nos azóta szinte már rutinos...Sokkal jobban megnyílt és azt érzem tényleg szeretnek.Mellette igazán önmagam lehetek.1 hónapja kaptam tőle egy karkötőt amit,ha megnyomsz rezeg és érzi a másik.Azt mondta azért kapom ,ha távol is van tőlem tudjam mindig rám gondol és mennyire szeret.
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
Viszont a sok jó mellet történtek rossz dolgok is...Egyre gyakrabban van pánikrohamom . Akár éjjel akar nappal.Szerencsére itt van nekem a Szabó család meg Alexanderék.Csakhogy vannak olyan űrök amiket még ők sem tudnak betölteni .A szüleim ,Róz... Érzem ,hogy egyre gyorsabban kezdem venni a levegőt.Kezeimmel megszorítom az ágyam és próbálok lenyugodni.Ekkor valaki kopog.
-Jól vagy?-lép mellém Em
-Igen persze!-hazudtam és elengedtem az ágyam.
-Jössz velem ruhákat nézni?
-Menjünk!-mosolyogtam rá kedvesen
Felálltam és próbáltam minnél előbb elhagyni a szobát.
Anzor szemszögéből
Nem tudom mi a fene van velem.Itt állok a szobámban és török zúzok.Bármi jöhet nem érdekel.Nem tudom elhinni...Annyira de annyira szeretem Arabellát.Meghalnék érte,csak legyen boldog!Minden túlzás nélkül.De most az egyszer igaza volt annak a fasz Viktornak.Mondjuk úgy, hogy a suliban volt egy kisebb verekedés köztünk ami miatt felfüggesztettek,de én nyertem!Esélye se volt... De most az egyszer nem hazudott. Undorító vagyok!Undorodom magamtól! Lefeküdtem a mostoha húgommal.Nem szerethetném!
-Aaaaa a kibaszot életbe!-ütök bele a falba sikítva
Egy szép méretes lyuk lett a falamon.A képeim leestek.
Annyira nem bírom.Arabellán a húgomon és a haveromom kívül mindenki baszogat.Aminek okésnak kéne lennie 18 éves fiú létemre,nem? Kezdem feladni és elveszíteni a reményem...
Fogalmam sincs mi lenne a megfelelő döntés. Maradjak együtt életem szerelmével , elhagyjuk ezt az országot és csinálunk milliónyi kis babucit vagy jobb lenne ha útjaink külön folytatódnának?
Nem tudom... De azt tudom ,hogy most helytelen dolgot fogok tenni...
Arabella szemszögéből
~Time skip~ 22:49
Már vagy 1000x hívtam , üzentem Anzornak,de semmi.A szülei egy hétre Olaszországba mennek munka miatt,de mégcsak el se köszönt.Emília persze most alszik Jonathannál.Egyre idegesebb vagyok!Azt se tudom hol van vagy legalább jól -e lehet.Csak Isten adja ,hogy semmi baja ne legyen!
0:18
Még mindig semmi .Már három kávét megittam olyan ideges vagyok... Felhívtam Alexandert ,hogy jöjjön át,mert már nem bírom!
2:34
Alexander épp pirítóst készít kettőnknek amikor egyszer csak kinyílik az ajtó vagyis csapódik.Az alkohol a cigi és a vér bűze rögtön megcsap.Szívfájdalom volt őt így látni.Az arca és a kézfeje csupa vér.Alig bír állni.
-A..An..Anzor!?-próbálom nagy nehezen kinyögni a szavakat,de valahogy nem jönnek
Azt érzem egy óriási gombóc keletkezik a torkomban .
-É...én-rogy le a földre sírva
Gyorsan magamhoz kapom és pont ahogy ő szokott ringatni kezdem.
-Én..én sajnálom!-mondja sírva
-Tesó Úristen jól vagy?-fut oda rögvest Alexander
Anzor csak keservesen sír tovább a karjaim között.
-Arabella hozd az elsősegély ládát én addig felviszem a szobájába.
Bólintottam és futottam is. Úgy siettem, ahogy csak tudtam .Pár perc elteltével fent is voltam a szerelmem szobájában.
-Magatokra hagyjalak?
Anzor bólint és a barátja elhagyja a szobáját. Az ágyán ül felső nélkül egy szál szürke melegítőben.Ha nem lenne ilyen a helyzet valószínűleg azt mondanám iszonyú szexi és rávetném magam.De most.... A sírást tartom vissza ,ahogy egyre közelebb és közelebb megyek hozzá. A szobájában mindenhol szilánkok vannak.A falban ott az ökle nyoma is...Lassan kezdem leápolni a sebeit.Meg se mozdul a csípő fertőtlenítőre.A szemeit viszont a földre szegezi .
-Anzor mi történt?-kérdeztem miután végeztem és próbáltam megsimítani az arcát ,de elhúzódott
-Arabella mindennél jobban szeretlek!-néz rám könnyes szemekkel
Kezdek összezavarodni...
-Meghalnék érted!-fogja meg a kezem és megcsókol.
-Anzor...-válok el tőle
-De nekem ez nem megy ! Sajnálom!-jelentki ki mikor egy kósza könnycsepp legurul az arcán
-Nem...ne...nem ...e...ez nem lehet igaz!-kezdtem el sírni és fel alá járkálni még ő mindig ült -Részeg vagy nem gondoltad át megértem nem haragszom!-Nézek rá sírva és odamegyek hozzá -Anzor szeretlek ne hagyj el te is kérlek!
-Vége fogd fel! Nekünk nem lehet közös jövőnk!-Csattant fel és sírva kiment a szobából.
Én pedig ott voltam egyedül a szobájában megtörve.Közelebb mentem a szétvert dolgokhoz és észrevettem egy képet kettőnkről amire az volt rá írva my princess.
Úgy tűnik többé már nem.
Sziasztok! Itt is lennék az utolsó előtti résszel. El se hiszem ,hogy már itt tartunk...most nem szeretnék érzékenykedni azt majd az utolsó résznél.💓 Mit szóltok ,hogy ez történt? Kivel tudtok jobban azonosulni Arabellával vagy Anzorral? Ti mit tettetek volna a helyében? Sok pusziiiii!🌹⭐❤️
