El sem hiszem, ez a pár hét iszonyúan gyorsan telt el és itt vagyunk. A nagy nap amire mindenki várt, nagyon remélem hogy minden jól fog alakulni és hogy senki es semmi nem rontja el. Reggel 8 óra van, épp a konyhába ülünk és beszélgetünk de egyszer csak nyílt az ajtó. Charles és a barátnője lépett be rajta.
-Jó Reggelt! Hogy vagytok? - kérdezte Charles barátságosan.
-Sziasztok! Megvagyunk, kértek reggelit?- mondta Pascale.
-Oh nem köszi az előbb ettünk. De egy kávét elfogadok, te is kérsz? - nézett a lányra aki unottan állt tőle kicsit hátrébb.
-Nem. -felelte egyhangúan.
- Mennyi az idő?- kérdezte Lottie. - Úristen 10 percen belül a sminkesnél kell lennem. Sophie eljössz velem? - vetett rám aggódó pillantást.
-Persze csak felmegyek a táskámért, úgyis elkell mennem a helyszínre és még egy két dologért.
Ezzel el is indultunk, Lottiet kiraktam az egyik barátnőjénél mert ő csinálja a sminket. Bő egy óra után értünk haza, a fiúk már készülődtek és Pascale is csinálta a koszorúslányok haját.
-Sziasztok megjöttünk!- köszöntünk egyszerre Charlottetal.
-Sophie csak hogy itt vagy segítened kell. - jött Carla - Nem tudom milyen legyen a sminkem és addig nem akarok felöltözni.
-Jojo megyek, Pascale kell valamit segítenem? - néztem a nőre aki csak bólintott hogy nem kell.
A Leclerc házba nagy volt a sürgés forgás, a fiúk inget vasaltak a lányok sminket vagy hajat csináltak. Charlotte volt a vendég szobába, Enzo és a fiúk a sajátjukba így mi Arthuréba mentünk.
-Na nem tudom milyen legyen szerinted? - kérdezte kétségbeesetten Carla.
-Mi lenne ha egy barna lenne az megy a szemedhez és elegáns is. Megcsináljam?
-Igen kérlek, ha nembaj. Mert még neked is elkell készülnöd.
-Nyugii én 10 perc alatt kész is vagyok.- mondtam azzal neki is álltam. Kb. 15 perc múlva kész is lettem. - Okés kész is van hogy tetszik?
-Úristen ez nagyon jó lett, köszönöm. De most te jössz, irány fürcsizni aztán gyere át és megcsinálom a sminked. Milyen lesz a ruhád?
-Hát ezen még nem gondolkoztam...gyere át van pár darab amit gondoltam. Van egy bordó, egy királykék és egy méregzöld. Mutattam meg neki a 3 ruhát. Carlanak nem kellett sok idő és így szólt:
-A bordó az nemcsak elegáns de dögös is.
¡Ay! Esta imagen no sigue nuestras pautas de contenido. Para continuar la publicación, intente quitarla o subir otra.
A ruhám
-De nagyon kivágott és én dolgozni megyek ne felejtsd.- feleltem neki, a bordó gyönyörű volt de túlságosan kivágott.
-Ahaa mond ezt magadnak, a szertartás és a lagzinak az első 2 órájába. Plusz itt az ideje hogy észre vegyen Ő.
-Hogy érted hogy Ő ? Mégis kinek kellene észre vennie?- kérdeztem mert nem értettem kire gondolhat.
-A bátyámnak. -válaszolta Arthur belépve a szobába. - Süt róla hogy nem vagy neki közömbös, valahogy a te jelenlétedben boldogabb.
-Nem értelek titeket, hiszen van barátnője. És én nem azért jöttem hogy felszedjek bárkit is. - ezzel a kijelentéssel mentem a fürdőbe. Míg engedtem magamra a vizet folyton ezen agyaltam, vajon miért mondta ezt Arthur és tényleg igaz. Ahh nem fontos hiszen ottvan neki Lara. De miért is jár ezen az agyam? Nem Sophie te nem ezért vagy itt.
-Na megjöttem. - mondtam Carlanak és egyből neki álltunk a sminkemnek. Ezután lementem mert Pascale azt ígérte megcsinálja a hajam. Nagyjából 1 óra alatt kész is lettünk, épp Enzo szobája felé tartok hogy megnézzem minden készen áll e. De véletlen meghallottam a fiúkat érdekes témákról beszélni, nem akartam hallgatózni de az én nevem is szóba került.
-Készen állsz bátyó? - kérdezte Arthur.
-Igen kicsit félek de életem legszebb nőjét veszem el úgyhogy tudom hogy ez lesz a legszebb napunk.
-Enzo honnét tudod hogy ő a tökéletes lány?
-Nem tudom, érzem. Vele mindig jó kedvem van, megnyugtat és bármikor tudok vele beszélni. De miért kérded?
-Csak úgy. Na jó, tudjátok van egy lány aki nem igazán barát számomra, de ott van Lara is és nem tudom mi legyen.
-Nos ha van egy másik lány akkor az tudod mit jelent. Hogy Larát vagy nem szeretted annyira vagy már nem olyan a kapcsolatotok.
-Hát tény kicsit elhidegültünk egymástól, főleg amióta Sophiek ott voltak. Folyton azzal jön hogy megcsalom és hogy ne próbáljam át vágni.
-Nos ocskos ezt már csak te tudod, én azt mondom tedd amit a szíved súg, + látszik hogy odavagy Sophie-ert.
-Ezt meg miből veszed?
-Ahogy rá nézel és a jelenlétében egyfolytában mosolyogsz.
- Jó lehet vannak érzéseim Sophie iránt, de nem hiszem hogy ő is így érezne. Oh Charles pedig ha tudnád...
Ekkor úgy döntöttem hogy benyitok, a 3 srác egyszerre kapta felém a fejét. Arthur és Lorenzo csak rá sanditott Charlesra aki sztm elfelejtett levegőt is venni.
-Sziasztok, minden rendben van? Gondoltam ellenőrzöm hogy kész vagytok e és szólok hogy lassan indulni kéne.
- Igen, mindenki kész van. -felelte Enzo.
-Én ki is viszem a cuccokat, Enzo segítesz? -kérdezte Arthur majd rám kacsintott. Naná hogy egyedül hagytak minket, miért is ne.
- Amm segítenél megint a nyakkendővel? -kérdezte Charles.
-Persze, gyere ide.
Ekkor elém állt, a magassarkúnak hála nagyjából egymagasak voltunk így könnyű volt megkötnöm. Ami viszont nem könnyített a helyzetemen az az hogy Charles nézését éreztem magamon. Éreztem ahogy ég a bőröm pedig csak rám pillantott.
-Kesz is, kell még valami? -ekkor végig simitottam a mellkasán amitől egy sóhaj hagyta el a száját.
-Sophie..
-Igen? Valami rosszat tettem? -kérdeztem tőle azonnal miközbe elkaptam a kezem onnan
-Nem.. De megőrjitesz. -ekkor megfogta a derekam és közelebb húzott magához. Pár percig lehettünk így, amikor kopogást hallottunk es azonnal szétváltunk.
-Sracok kész vagytok? -jott Arthur.
-Igen igen, épp indulni készültünk.
Ekkor mindenki indult a ceremónia helyére.
Sziasztook! Szerintetek mi fog kisulni ebből a kis romancbol? A kövi részt hamarosan hozom, addig is ha van bármi ötletetek nyugodtan írjátok meg kommentben. Puszii💋❤️
