Write to...

1. fejezet

Reggel 4 óra van. Imádom a reggeleket főleg nyáron, a napfelkeltére ébredni az egyik legcsodálatosabb dolog, viszont most nem ezért keltem fel. Ma indulunk Monacoba a szüleimmel és a húgommal nyaralni. A gépünk pedig 7-kor indul és előtte 2 órával már ott kell lennünk becsekkolni.

-Lányok készen vagytok? – kérdezte apa miközben pakolt be a kocsiba.

-Igen, már csak a cipőm kell felvennem, Sophie is már kész. – felelte a húgom Emma.

-Szuper akkor indulás. – mondta anya és már be is ültünk a kocsiba, ahol a nagybátyám Dave várt minket. – Szia Dave, mi a helyzet? – köszöntem neki.

-Semmi prücsök reggel van még, te kialudtad magad? – kérdezte tőlem, de lehetett látni rajta, hogy neki ehhez még tényleg reggel van, akárcsak nekem.

-Nem mondanám, de majd a gépen alszom. úgyis 4 órás az út. – nos igen mivel repülővel megyünk így talán sikerül aludni egy órát.

~~~~~~~~

Épp vártunk a becsekkolásra amikor a hangosbemondón megszólalt egy női hang és közölte, hogy a gépünk késni fog 1 órát a nagy turbulenciák miatt.

Ezzel még annyira nem is lett volna gond, de mikor felszálltunk a gépre és elindultunk kb. fél óra múlva mi is bele kerültünk egy turbulenciába, ami nem segített az alvásom kapcsán. Tehát bő 5 órás út után sikeresen landoltunk.

-Hívok egy taxit, ami elvisz minket a szállodába. – mondta anya majd félre vonult telefonálni. – Na 10 perc és itt lesz. – majd miután megérkezett bepakoltunk és elmondtuk, hogy melyik szállodába vigyen minket.

Miután a szállodához értünk, kipakoltunk és a recepcióhoz indultunk.

-Jó Napot! Linda Miller néven van foglalva 2 szoba.

-Jó Napot! Rendben egy pillanat és nézem is. -mondta a hölgy, aki nagyon kedves volt. – Sajnálom, de nem látok itt foglalást.

-Tessék? Pedig 1 hónappal ezelőtt lefoglaltam a mai naptól egészen hétfőig. -mondta anya hiszen, ha nincs foglalás akkor kitudja hol töltjük az éjszakát.

- Megnézem még egyszer... Nem sajnos itt tényleg nincs, meg nézem a többi napot. Meg is van, péntektől van a foglalás hétfőig.

-Az baj, esetleg a következő 2 éjszakára van szabad szoba? – kérdeztem félve.

-Sajnos a Forma 1-es futam miatt nincs, telt ház van. Nagyon sajnálom esetleg megkérdezhetem a főnök, hogy segítsünk Önöknek. – mondta a hölgy, akin tényleg látszott, hogy segíteni akar.

-Anya most mit csinálunk, ha nem kapunk szállást? – kérdeztem anyát.

-Nyugodj meg, kitalálunk valamit. – válaszolta higgadtan, de tudtam, hogy ő is aggódik egy kicsit.

-Jó Napot! Eric Smith vagyok a szálloda igazgatója. Tudom, hogy szerdától szól a foglalásuk, de jelenleg nincs szabad szobánk. Esetleg, ha várnak estig és 1-2 vendég nem érkezik meg akkor azokat a szobákat kiadjuk Önöknek.

-Jó Napot! Linda Miller vagyok ő pedig a lányom Sophie, köszönjük szépen a segítséget. – mondta anya és látszott, hogy valamennyivel nyugodtabb.

-Ugyan azért vagyunk. – mondta Eric. – Esetleg addig körül nézhetnének a városba estig, és akkor kitaláljuk hogyan tovább.

-Rendben, még egyszer köszönjük szépen.

-Na jólvan akkor menjünk várost nézni. -dobta fel apu az ötletet. – Mi lenne, ha megnézném először a központot? – egyetértettünk és már vettük is arra az irányt.