Egy Új Család-Neteyam Ff(+18)

-5. rész-

Elmentem a többiektől,és még 2 óráig csodáltam a tengert...

Tényleg nagyon szép,de már este van,úgyhogy haza kellett mennem.A vacsora csak hal volt,pár gyümölcsel.Mindig,mikor nevettem valami viccen,Neteyam cukin rámmosolygott,de egész vacsi alatt engem figyelt.Nem volt ellenemre,de egy kicsit furcsálltam.Igaz,hogy én is többet érzek iránta,mint barátság,de szerintem ő nem viszonozza.Még egy hétig kell mellette aludnom,mert akkorra lesz kész az ágyam.

-Jó éjt Le'ila-mondta cukin.

-Jó éjt Teyam-ezzel már csak azt értem el ,hogy hogy bealudt,de nagyon arányosan szuszogott.Rátettem a mellkhasára a fejemet,és elaludtam.

Másnap reggel valakinek a rekintetét éreztem magamon. Nehezen,de kinyitottam a szemeim,és észrevettem,hogy Neteyam figyel. Mikor észrevette,hogy figyelem,csak elmosolyodott.

-Jó reggelt-mondta félkómásan.

-Jó reggelt-nyöszörögtem.

-Pont most kel fel a nap,nem nézzük meg?-kérdezte félénken.

-Persze!-kimentünk,és leültünk egy sziklára.-Csodaszép a napfelkelte,nem?-kérdeztem,és bámultam a tengert.

-Nagyon is-éreztem a hangján hogy mosolyog,de a tekintetét is éreztem magamon. Egy pillanatra odanéztem,és elkapott.Érzékien csókolt,a jobb kezével megfogta az arcomat,a másikkal pedig átölelt. Én hirtelen nem tudtam,hogy mit csináljak,hiszen ez volt az első csókom. Engedélyt kért a nyelvével a bejutásért,és megadtam neki. Nagyon izgultam,hogy élvezi-e.Mikor elváltunk,egyből belekezdett.

-Ez volt a legjobb csókom!-egy pillanatra lefagyott-Ugye nem baj?-kérdezte félénken.

-N-nem,d-dehogy-dadogtam,mert még mindig nem fogtam fel mi történt.-Csak ez volt az első...

-Ha rossz volt,nagyon sajnálom... Csak többet akarok barátságnál,ha nem baj...

-Nem,én is többet érzek irántad,csak egy kicsit sok érzés ugrott a nyakamba...

Hogy hogy ez volt a legjobb csókja?Csókolózott más lánnyal is?Miért nem mondta el ezt nekem?-gondoltam magamba,de gyorsan elhessegettem a gondolatot,és visszacsókoltam.

-Le'ila Starblake,lennél a barátnőm?

-IGEN,IGEN ÉS VÉGTELENSZER IS IGEN!-ugrottam a nyakába.

***

-Ezek itt iluk.Ha itt akartok élni,meg kell őket ülnötök-mondta Aonung.-Ki kezd?

-Én!

-Rendben Le'ila.Óvatosan kapcsolódj hozzá.Érzed az erejét,érzed a szívverését -mondta Tsireya.Megtörtént a Tsaheylu,és gondoltam,hogy gyorsan előre.El is indult,és nem estem le.A halpofák csak úgy néztek rám,mintha szellemet láttak volna.

-Mivan?-kérdeztem nevetve.

-Csakhogy..megtudsz ülni elsőre egy ilut-mondta meglepetten.

-Hát,ha tudnád mi négyen min mentünk keresztül 10 évesen-kuncogtam,és erre csak nyelt egy nagyot.

-Miért,mit ültetek meg?,

-Egy ikránt.Az ikrán nem ilyen barátságos,be kell törni.Majd délutàn megmutatjuk nektek őket-mondtam nyugodtan.

***

Délután elmentünkaz Olo'eyktanék házába,hogy megkeressük Ao'nungékat.

-Oel ngati kameie Tonowari,Metkayinák Olo'eyktanja-köszöntöttem a szokásos kézmozdulattal.

-Oel ngati kameie Le'ila Starblake-köszöntött ő is.-Mit keresel itt?

-A gyerekeit-mondtam kedvesen.