Köszönöm, Barcelona! Pedri González ff.

Fotó fotóval

3 hónapja élek Barcelonában. Rengeteg dolog történt velem azóta. Pedrivel a kapcsolatom egyszerűen fantasztikus, szinte mindennapot együtt töltünk.
Sőt, egyszer már egy edzést is megnézhettem a pálya széléről. A csapat többi tagjával is egyre jobb a kapcsolatom, de leginkább a játékosok barátnőivel. Például Gavi barátnőjével, Lénával is szuper kapcsolatom lett, rengeteg időt töltünk együtt, főleg meccseket és az utána lévő bulikat.

-Gyere-nyomtam meg a kaputelefont, beengedve a ház előtt álldogáló Pedrit.
-Szia!-ölelt meg, ahogy kinyitottam neki az ajtót.
-Hiányoztál!-húztam be az ajtón.-Meg amúgy is, tegnap nagyon gyorsan leléptetek Ferran-nal.-tettem hozzá.
-Ja volt egykis dolgunk-vakarta meg az állát.
-Képzelem-nevettem.
-Na és te mit csináltál tegnap este?
-Hmmm, roppant érdkes volt. Elösször is megettem a lopott, vagyis Xavitól kölcsön vett pizzát-javítottam ki gyorsan magam.-Majd fürödtem és megnéztem valami furcsa vetélkedőt a tv-ben.
-Ez tényleg érdkes-nevett-De milyen pizzát loptál, vagyis bocsánat vettél kölcsön Xavitól?
-Semmit.-legyintettem.
-Ahaaa-húzta el a száját olyan Pedrissen.
-Jólvan na, ott volt a pizzás doboz és tele volt csomó féle pizzával én meg gondoltam elhozom.-meséltem-Aztán mikor hazaértem megláttam a hátulján Xavi nevét.
-Maradt még?-indult a konyha felé, mint akit egyáltalán nem érdekel, hogyan került hozzám csak ehessen belőle.
-Nem-mutattam az ajtó mellett lévő dobozra ami üres volt és arra várt, hogy valaki levigye a kukába.
-Ne már!-nevetett Pedri.
-Sajnalom így jártál.-tártam szét a karomat.-Mondjuk ha tegnao este inkább velem maradsz és elmegyünk moziba....-gondolkodtam hangosan.-Lehet, hogy jutott volna neked is.
-Még mindig itt tartasz?-nézett a plafon felé a szemét forgatva, majd közelebb lépett hozzám és bele bökött az oldalamba.
-Na!-kapkodtam a levegőt a nevetéstől.-Hülye!
-Tudod ez a hülye lehet, hogy a barátjával töltötte az estét és nem azzal a lánnyal aki kijelentette, hogy nem akar velem kapcsolatot-sandított rám mire elkaptam a fejem-De reggel Ferran-tól egyből ide jött, mindössze 1 fájdalomcsillapítóval úgy, hogy semmit nem aludt éjjel és nem kicsit rúgott be...-csóválta a fejét-Csak azért, hogy veled legyen. Szerintem ne légy rá mérges.-nézett rám kiskutya szemekkel.
-Nem vagyok rád mérges! De tényleg nem aludtál semmit éjjel?-kérdeztem aggódva.
-Tényleg. És azért jöttem hozzád, hátha van kedved velem lenni az este helyett.
-Persze, hogy van. Mindig van.-mosolyodtam el.
-Akkor gyere-mondta majd beugrott az ágyamba, én magam pedig követtem és a középpályás mellé feküdtem.
-Aludj jól!-fúrtam bele az arcom a pólójába.
-Te is. Már ha alszol.-tette hozzá.
Nem nagyon tudtam elaludni, főleg mivel nem sokkal azelőtt ébredtem fel mielőtt Pedri betoppant hozzám.
Viszont Pedri olyan aranyossan aludt, hogy úgy voltam vele ezt muszáj megörökítenem.
(Nyilván nem találtam Pedriről alvós képet ezért ilyet sajnos nem tudok betenni, viszont cserébe itt van 2 kép ami szerintem aranyos.🥰)

Pedri majdnem 5 órat aludt én pedig végig mellette feküdtem és azt néztem milyen aranyos ahogyan alszik. De tényleg olyan cuki volt, hogy nem is egy, hanem legalább 6 képet készítettem róla alvás közben ami aztán rögtön Gaviéknál landolt és ha jól láttam Ferran már meg is osztotta sztoriba: "Jó éjszakát, drágám" felirattal.
Éppen egy új Barcelona meccset néztem amikor Pedri óvatossan a kezem után nyúlt és magához ölelt.
-Köszönöm-suttogta a fülembe.
-Micsodát?-kérdeztem megilletődve.
-Hogy aludhattam veled.
-Jaaaaa, akkor nem ajánlom, hogy megnézd Ferran sztoriját.
-Mit csinaltál?-kapta elő a telóját azonnal.
-Csak egy képet.-húztam be a nyakam.
Pedri megnyitotta Ferran sztoriját majd hangos nevetés közben lebirkózott mire én nevetve próbáltam kimászni az ágyból Pedri kezei alól.
-Na hová menekülsz? Eddig velem akartál lenni!-kacagott.
-Az még az előtt volt, hogy elkezdtél velem birkózni.-mondtam sértetten.
-Akkor gyere ide-tárta ki a karját.
Szószerint belezuhantam Pedri biztonságot nyújtó karjaiba, és lehunytam a szemem, hogy beszívjam az illatát. Ilyen ez egyik pillanatban ellenség a másikban az az ember akire mindig is szükséged volt. És most újra ellenség, mert egyszercsak Pedri elengedett én pedig beledőltem az ágyba és magamhoz öleltem a kedvenc plüssom de hirtelen meghallottam a kamera hangját.
-Lefotóztál mi?-pattantam fel.
-Neeeeem-mondta nevetve, de aztán megfordította a telefonját amin már sztoriban is csücsültem.

-Jó most akkor kvittek vagyunk!-emelte fel a kezét.
-Na és a hírek? Szét szed a média minket!-ráztam Pedri vállát.
-Leszarom a médiát, nem vagyunk együtt, nem?-húzta fel a szemét.
-De-bólintottam.
-Akkor meg?
-Csak téged féltelek.-bújtam mellé.
-Nem kell!-simogatott meg.

Sziasztok!💗
Tudom, hogy rövid lett de ajjj annyira nincs nagyon ötletem viszont nem akartam titeket rész nélkül hagyni.💫
Remélem azért tetszik!😘
Insta: lena_wattpad
Jó olvasást!
Puszi: Léna🤍