Katonába szeretve|C.A. ff /Szünetel

Csak a szokásos

Ah... Nem hiszem el. Egy újabb nap. Gyorsan ki keltem az ágyból és felvettem a köntösöm. Kibattyogtam a konyhába és lefőztem a kávémat. Eközben betettem a pirítóst a pirítóba és elkezdtem forralni a vizet a teához. Miután lefőtt a kávém leültem és megittam. Betettem a mosogatóba ès kivettem a pirítóból a kenyeret és a teát is ízesítettem. Ezek után halkan elindultam James szobája felé.
-Kicsim. Ébresztő hasadra süt a napocska!-kezdtem ébreszthetni kisfiamat.
-Még öt perc-fordult a fal felé.
-Nem, nem-fordítottam egyet rajta hogy felém nézzen.-Ideje fel kelni. Van pirítós és tea.
-Kakaót akarok!-kezdett el hisztizni.
-Na ezt próbáld meg újra.
-Anya kaphatok inkább kakaót?-nézett rám cukin.
-Persze, de csak ha felöltözöl-csíptem meg az orrát.
Miután megreggeliztünk és elkészültünk el is indultunk az iskola felé.
-Ú képzeld! Adam ott lesz Tony Stark előadásán. Ugye én is mehetek?
-Kicsim, tudod hogy nem én döntöm el, hogy kit kell meginterjúvolnom. De lehet engem is oda küldenek és akkor jöhetsz velem.
-Oké-vont vállat. Szerencsére nem törte le annyira a hír.
-Na itt is vagyunk-álltam meg az iskola előtt.-Légy jó-adtam egy gyors puszit a homlokára.
-Én mindig-kacsintott rám. Én csak nevettem rajta. Miután láttam hogy becsukódik mögötte az ajtó elindultam az iroda házak sokasága felé.

-April!-rohan oda hozzám Amber.
-Mi a baj?-fordulok hozzá mosolyogva.
-Sajnálom, de huszonnegyedikén is dolgoznod kell.
-De nem tudom senkire se bízni Jamest. A szüleim elmennek Norvégiába az ünnepekre.
-El viheted magaddal a sajtótájékoztatóra.
-Oké. Ki is?
-Stark.
-Oh hála az égnek. James még élvezni is fogja-örülök meg, hogy tudom teljesíteni a fiam kívánságát.
-Nagyszerű. Akkor, majd ott holnap meg is kapod a beléptetődet és szombaton tudsz is menni. Majd Jamesnek is igénylek egyet, hogy biztos ne legyen fenn akadás.
-Oké köszi.
Ezek után csak úgy elrepült az idő.

Négykor már az iskola előtt várakoztam és épp Adam apjával Alan-el beszélgettem, amikor hatalmas robajjal rontott ki két kisfiú az épületből. Jobban megnézve a két jómadár volt.
-James! Itt vagyok!-kiáltottam oda neki.
Erre gyorsan elkezdett felém rohanni.
Leguggoltam így pont egy öleléssel csapódott belém.
-Jaj te majom-igazítottam meg a sapkáját.-meg ne fázz itt nekem! Így kivel megyek Stark sajtótájékoztatójára?
-Sikerült elintézned?-bújt bele az ölelésbe.
-Igen és Alanékkel megyünk szóval nem fogsz egyedül unatkozni.
-Sziasztok!-köszöntünk el Adaméktől és indultunk is haza.

Itthon minden csak a szokásos volt. James elment megírni a leckéjét és vacsit készítettem.
-Gyere kész a vacsi!-kiáltottam el magam.
-Ú mi a kaja?
-Sült krumpli és rántott sajt-mosolygok rá, mivel tudom, hogy ez a kedvence.
Vacsora után elkészülődtünk a lefekvéshez.
-Anya! Kérem a jó éjt puszimat!-kiált ki a szobájából James.
-Jó éjszakát kicsim-nyomok egy cuppanós puszit a homlokára majd betakarom.
-Jó éjt anya.
Ezek után én is mentem lefeküdni. Szerencsére hamar jött álom a szememre.