A meccs napja.
Felvettem azt a ruhát amit tegnap erre a napra vettünk Emilivel. Márk nagyon korán elment értünk pedig egy limuzint küldtek én tudtam róla de Em nek nem szóltam.
-Na hogy tetszik az autónk?-néztem rá.
-Sár, ez egy limuzin.-ugrált.
-Igen de állj le mielött kimegy a bokád.-nevetek.
Beültünk, aztán pár pec autózás után oda értünk a hatalmas stadionhoz. Bementünk és felkisértek minket a VIP ba.
-Köszönjük.-köszöntem meg annak a férfinak aki fel hozott ide minket.
Beszélgettünk ott emberekkel majd elkezdődött a meccs. Egyből kiszurtam azt az egy játékost akire haragudtam de mégis ő volt az egyik olyan ember az életemben akire mindig számíthattam.
-Ne bámuld ennyire.-lök oldalba a barátnőm.
-Ja bocsi.-nevetek. -Elmegyek mosdóba.
-Oké de siess.
-Sietek.-nyugtatom meg.
Bementem a mosdóba ahol épp arcot akartam mosoni mire megszólalt egy melettem lévő nő.
-Olyan ismerős maga valahonan.-fordul oda hozzám.
-Biztos a bátyám miatt.-mosolyodok el.
-Molly Cooper.-nyújtja a kezét.
-Szabó Sára.-fogok vele kezet.
-Akkor a bátyád Szabó, ugye?-gomdolkozik el.
-Igen, de nekem mennem kell.-mutatok a hátam mögött levő ajtóra.
-Menj csak. Örültem.-vigyorog.
-Én is.-eröltetek utoljára egy mosolyt az arcomra.
-Minden rendben van?-néz rám Emi miután vissza ültem a helyemre.
-Igen.-mosolygok.
-Nézd! Szoboszlai indul.-mutat a pájára. Aztán egyszerre ugrik fel az egész stadion. Mivel a támadás sikeres volt.
Azután kifut a felénk levő pálya részre aztán rám mutat és egy azt mutatja hogy hívjam fel.
Véget ért a meccs. Lementem a bátyáméknak gratulálni mivel nyertek. Csakhogy a bátyám helyett abba botlottam bele akibe nagyon nem akartam.
-Szabsz!-közeledik a fiu.- Had magyarázzam el kérlek.-látszik hogy nagyon sajnálja de most nem törhettem meg.
-Nem Dominik! Eltüntél annyira nem voltál képes hogy egy üzit írj hogy jól vagy. -förmedek rá majd hátat fordítok de pont bele ütközök az edzőbe.
-Gratulálok.-mosolygok.
-Köszönjük, remélem a következő meccsen is látthatunk.-mosolyog.
Én biccentek majd tovább megyek. Emi csak fut utánam.
Már épp a parkolóba értem volna de Dominik megragadta a csuklóm.-Hallgas meg kérlek.-szemei ezuttal üresek voltak.
-Nem Dominik! És hagyj engem békén. Kérlek.-rántom ki a csuklóm és folytatom az utam.
-Jól áll a piros!-kiált utánam amire elmosolyodtam de aztán elkezdtek potyogni a könyeim.
-Sára. Annyira sajnálom nem gondoltam hogy ilyen rosz a helyzet.-ölel át.
-Szeretem őt Emili. Rohadtul beleszerettem.-zokogtam a válába.
-Akkor most miért mem halgattad meg?-suttogja.
-Mert fájt. Fájt amit csinált nem tudtam mi van vele érted?-tolom el magam tőle, a szempilla spirálom mostanra már teljesen elkenődött.
-Jaj Sárikám. Mi lesz veled nélkülem.
-Nem tudom.-rázom meg a fejem.
-Induljunk!-szól a soförnek.
Csöndben halgattam amit mond, próbált nyugtatni de nekem csak az a bizonyos miért járt a fejemben.
Ránéztem a telefonomra és vagy 60 üzenetem volt Domi-tól és 20 nem fogadott hívás.Márktól pedig még rosszabb. Neki irtam hogy jól vagyok de Dominiknak semmit nem mondtam.
Dominik szemszöge.
-Jól áll a piros!-kiáltok utána.
Bassza meg. Mit képzeltem? Talán én is jelentek neki valamit? Vagy jelentettem, mert mostanra biztos elbasztam.
-Halihó!-kiált oda hozzám Szabó.
-Helo.-mondom unottan.
-Nem öltözöl át?-kérdezi.
-De igen.-indulok az öltözőbe.
-Hé tes jól vagy?-fut mellém.
-Nem igazán.-hajtom le a fejem.-Összevesztem Sárával.-sóhajtok.
-És ezért vagy ilyen?-megállított hogy rá nézzek.
-Szerdán szakítottam Laurával és elment a kedvem az élettől is. És nem akkartam hogy láson Sára meggyengülve.-emelem rá a tekintetem.
-Jaj Dominik.-csap a homlokára.
-Saras halálra aggódta érted magát. Ma is csak azért jött el mert én könyörögtem neki. Amúgy meg nutellát zabált volna egész álló nap.
-Akkor már értem miért borult ki.-indulok el újra.
-Beszélned kell vele.-sóhajt.
-De nem engedi.
Ezután csak hivogattuk majd egyszer csak válaszolt Márknak.
-Írt!-kiált fel.
-Mit?-kapom oda a fejem.
-Hogy jól van.
-Na persze.-sóhajtok.
-Ne aggódj jól lesz. Idővel.-húzza fél mosolyra a száját.
-Nélkülem biztos.
-Szerintem meg pont rád van szüksége mivel amíg nem tudja meg az igazat addig tombolni fog.-teszi a válamra a kezét.
-De nem engedi hogy elmagyarázzam neki.
-Majd beszélek vele oké?
-Kösz rád mindig számíthatok.-ölelem át.
-Mint mindig.-nevet.-Mondjuk egy házi buli holnap?-kacsint.
-Ott ott kell lennie mivel imád bulizni plusz nálunk rendezzük.-mosolyodik el.
-Benne vagyok.-pacsizok le vele.
أنت تقرأ
A bátyám legjobb haverja Szoboszlai Dominik
عاطفيةSári bátja Márk szintén a Liverpoolba igazol de Szoboszlai és Márk már ismerik egymást a válogatott ból mikor Márk elköltözik angliába Sárinak annyira hiányzik a nyár alatt hogy úgy dönt egy ottani Angol egyetemet céloz meg ahova fel is veszik őt ot...