A bátyám legjobb haverja Szoboszlai Dominik

19⚽️

Dominik

-Eszti...-vágja rám a telefont.

Na ez fura volt. Éppen a volt osztályfőnökömmel társalogtam amikor Emili hívott.

-Sajnálom ezt fel kell vennem, mindjárt jövök, vissza. -alrébb sétaltam majd felvettem a telefont.

-Sára megjelent, aztán el is tűnt. Nem tudom hol van. Aggódom.

Nem is kellett több. Elköszöntem a tanárnőtől, azzal az ürüggyel hogy el kell intéznem valamit. Amint látótávolságon kívül voltam elkezdtem futni az autóm felé. Bepattantam és indultam fel Pestre. Vonattal lassabb let volna utazni ezért választottam a kocsit. Közben már hívtam is Sárát.

Eszti..., vásárlás..., Emili...

Irtam neki vagy hatszáz üzenetet, de semmi. Talán baja eshetett. Újra felhívtam Emilit.

-Szia!-köszöntem.

-Hali. Megtaláltad?-hallottam a reményt a hangjában.

-Nem, de gondolom neked sincs híred.

-Hát nincs. Úristen, az a legrosszabb hogy nem tudom mit tettem. Kérlek Dominik találd meg. -hallodtam azt ahogy összeomlik legbelül.

Az autópályán persze dugó volt és végig Szabszot hívogattam. Márkot is próbaljam meg? Ő neki csak felveszi a telefont a saját huga. Aztán rájöttem hogy Márk, Lilivel van vacsorázni, hát ez nagyszerű komolyan. Egyre jobban kezdtem pánikba esni. Még egyszer megprobáltam Sárit és felvette végre valahára.

-Domi... mondtam, hogy... - kezdte de a szavába vágtam.

-Hol a picsában vagy Sára?! -felemeltem a hangomat, kijött rajtam minden frusztráció ami az elmúlt órákba gyűlt össze.

-É-én sajnálom. -hallotam ahogy könnybe lábad a szeme. -én csak fel kellett dolgoznom. Melyik hotelben szállunk meg? Oda megyek.

-Nem, mond el hol vagy és felveszlek itt vagyok már Pesten. -nem fogom hagyni, hogy egyedül legyen, amikor hallható a hangjában a feszültség és az elkeseredetség keveréke.

-Találkozzunk az Országház elött a villamoson vagyok.

Hála az istennek, hogy végre nem áll le veszekedni.

-Okés, de kérlek ne ragd le, csak hallani szeretném a hangodat. -éppen leparkoltam az autót és sétálni kezdtem. Nem telt el sok idő mióta utoljára láttuk egymást, de nekem egy örökkévalóságnak tűnt.

-Nem teszem le.

Megkönnyebülés, szín tiszta megkönnyebülés suhant át az egész testemen. Sosem éreztem ilyet egy lány iránt. Soha.

-Merre vagy? -kérdeztem.

-Most szállok majd le. -most már lágy és könnyed volt a hangja. Mintha elzárta volna a negatív érzelmeit. -Leszálltam. -én pedig megláttam.

-Balra. -mondtam neki majd leraktam.

Ő is észre vett, majd elmosolyodott. Futni kezdett én széttártam a kezemet ő pedig beleolvadt az ölelésembe. Jó volt újra a kezemközött tartani. Felnézett rám én pedig egy puszit nyomtam a homlokára. És... eddig tartott a jó világ. Megjöttek a paparazzik. Ennyit arról, hogy majd mi bejelentjük. Futó lépésben elértünk a kocsiig beszálltunk.

-Nagyon sajnálom, hogy nem vettem fel neked a telefont. -az ujjait bámulta, amire én ráhejeztem a kezemet és a hüvelykujjammal simogatni kezdtem a picike kezét.

-Csak azt nem értettük Emilivel hogy, miért. Nagyon aggódott érted. -elindítottam a kocsit és elindultunk a szálloda felé.

-Csak kiakadtam, megakartam lepni őt erre meg hirtelen ott termedt a mi drágalátos Eszterünk. -végre újra felemelte a fejét. -Vissza szerettem volna menni Fehérvárra, hozzád, de nem volt vonat ezért inkább elindultam az Etelébe mozizni, vásárolni. Kikapcsolni.

-Értem, szerintem jobb hogyha most felhívod még mindig nem tudja azt hogy, velem vagy már.

-Nem tudom megtudom-e tenni. Mit mondjak neki? -az alsó ajkát kezdte el harapdálni.

-Az igazat, kérlek ne legyél én. Es válald fel azt ami történt. -jelentőség teljesen a szemébe néztem mikozben a nagy sorban álltunk.

De mi történt? -suttogta alig hallhatóan.

-Féltékeny lettél. -ezttal a combját simogattam.

-Igen?

-Igen.

-Ha a szobában felhívom az oké?-kérdezte és a telefonját kezdte nézegetni.

-Tökéletes. -gyorsan oda hajoltam hogy eg- lágy puszit n-omjak arra a gyönyörű fejére.

---------------------------------------------------------
Tudom, tudom, tudom! Eltűntem és sajnálom, de egyszerűen az agyam kiszáradt és nincsen ötletem hogy dobhatnám még fel ezt a sztorit kérlek írjátok meg kommentben hogy mi érdekel titeket még Domi és Sára történetében. Ezer puszi. Remélem jól telik eddig a nyár.