15⚽️

269 5 0
                                    

-Szabsz.-kelt fel.

-Hm?-tápászkodok föl.

-A táncot ma le kell adnunk.-ül fel ő is.

-Bassza meg.-pattanok ki az ágyból.

-Mi az?-kérdezi.

-Gyere!-húzom ki az ágyból.

-Hova?-értetlenkedik.

-Ezeket vedd fel.-dobálok oda neki cuccokat.

-Ha te meg felveszed ezt.-dob oda egy pulcsit. Szemet forgatok aztán ki rohanok.

Ahoz képest hogy csajból vagyok kész lettem tíz per alatt. Le is futottam.

-Rekord.-pillant az órájára Domi.

-Csak gyere!-rángatom a kocsihoz.

-Hova?-ül be.

-Tánc terem.-nyitom ki a garázst.

Elmentünk oda. Rajtam egy sima melegítő volt az ő pulcsijával rajta pedig fekete rövid nadrág rajta egy fekete rövid nadrág és egy fehér poló.

-A táncunk...... nem lesz más, mint a kortás tánc. Egy történetet fogunk vele elmesélni. Méghozzá arról hogy én folyamatosan menekülni probálok de mindig vissza húzol.

-Ez.... öhm... hogy is mondjam.-dadog.-ZSENIÁLIS.-húzot magához. Én pedig röktön elvörösödtem.

-Na akkor lássunk neki.-tolom el magam.

Letoltuk a laza két órás probát.

-Elkísérsz az edzésre?-kérdezte.

-Nem, mert nem akkarok találkozni Salah-val.-magyaráztam mire elmosolyodott.

-Nem kell ennyire komolyan venni Szabsz.-kuncog.-Majd én megvédelek okés?-karol át.

-Akkor is, nem tudnék a szemébe nézni.-emelem fel a tekintetem hogy elkapjam az övét.

-Figyelj. Mindig, de mindig számíthatsz rám okés?-kérdezi. Én hevesen bólogatok.

-De azért ma haza mennék ha nem baj.-törtem meg a szemkontaktust.

Éppen kifelé tartottunk az épületnél amikor egy csajszi meg gondolom a párja tartott felénk.

-Sziasztok, Te vagy Szoboszlai Dominik ugye?-kérdezi a csajszi.

-Igen.-válaszolja.

-Kérhetnék egy képet és egy alá írást?-folytatja a lány.

-Persze.-mosolyog Domi.

-Kicsit arébb mehetnénk itt nem jók a fények.-magyarázkodik a csajszi. Dom rám pillant.

-Menj csak.-biztató mosolyt erőltetek.

Míg ők elmentek én egyedül marattam a pasassal aki hirtelen megragatta a csuklóm és befokta a szám.  Probáltam sikítozni de nem tudtam. Ne, ne, ne neeeeee. A csávó beültetett a kocsiba. A kezemre egy szőrős bilincset rakott.

-Ezt nem fogod megúszni ugye tudod.-mondom neki ingerülten.

-Ohh dehogy is nem.-kacag.

-Mit akkarsz?-kérdeztem mi közben elindult a kocsi.

-Te nem a félős fajta vagy. Hámyszor raboltak már el?-folytatja a kacagást.

-Mohamed Salah-nak viszel. Mivel nem hinném hogy Dominikot ott hagytad volna akkor hanem közlöd vele menji pénz kérsz értem. Ezért gondolom Salah-tol már megmaptad az összeget. Nem vihetsz egyből oda hiszen edzésük lesz.-magyarázom el.

-Okos csajszi vagy. Nem a tipik kurva aki egyből sírni kezd.-áll meg egy ház elött.

-Ez most komoly?-kérdezem.

-Teljesen.-nyitja ki az ajtót.

Bementünk a hatalmas villába.  

-Na erről a házról mi a véleményed?-mosolyodik el dicsőségesen.

-Mo háza. Megtehetné hogy itt erőszakol meg de nem, kivárja az estét. Bulit rendez és kiélvezi hogy senki nem fog hallani miközbe tudja hogy bennem van a remény a kijutáshoz, ezzel is kínozva.

-Hogyan? Hogyan jösz rá ezekre?-eszmél fel a csodálatból.

-Könnyű, Mo nyilván nem a szobájában tartja a díjakat mert oda nem mindenki megy fel aki megfordul a lakásban. Ezért lent tartja. De minden letisztult és rendezett. Ami arra enged következtetni hogy buli lesz. A többit inentől nem nehéz kitalálni.-rántok vállat.

-Te éredekesebb vagy, mint a többiek.-kezdi el simogatni.

-Veszed le rolam a kezed! Nem hinném hogy a perre és a terhes csajodra is elég lesz a pénz amit Salah adott.-azonnal le kapta a kezét rólam.

-Jó ez már para. Én leléptem.-fut ki a házból de elötte még kattan a zár.

-Gyáva!-kiáltom utána.

Találékony lány vagyok. Így oda mentem a konyhába és elővettem egy kést. Sikerült leszednem a bilincset a kezemről. Aztán minde szobába elrejtettem egy kést. Ha tényleg roszra fordulnának a dolgok. Nem telt el sok idő haza ért Salah. Ő is felvázolta a tervet ami töviről hegyire az volt, mint amit ki tudtam találni. Vagy én vagyok a zseni vagy ő hülye. Nem tudom.

Szépen elkezdtek be szálingózni az emberek. Miután elég sokan lettek. Ezt a hagzarból vettem le mivel engem bezárt egy szobába. Aztán hirtelen be rontott. Elkezdett felém közelíteni én hülye pedig rosz irámyba hátráltam így túl messze kerültem a késtől levette a pulcsim én probáltam elenkezni de nem ment, pánikba estem. Sikítoztam aztán hatalmasat koppant az ajtó. Salah nem foglalkozott vele. De én igen, aztán betört az ajtó. Amikor már húzta fel a pólóm egyből mrgkönyebbültem. Dominik volt az. Állta a szavát. Salah-t ökölel arcon vágta. Aztán elhúzott onann.

-Féltél?-kérdezte a kocsiban.

Én pedig azonnal ott teremtem az ölébem és csak öleltem.

-Köszönöm-suttogram a fülébe.

-Mindig.-sugja vissza.

A bátyám legjobb haverja Szoboszlai DominikDonde viven las historias. Descúbrelo ahora