Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
Gellért nem először feledkezett bele a látványba. Az ujjatlan, világoskék trikó nem sokat takart, látta, ahogy az izmok dolgoznak a tapadó anyag alatt, szinte érezni vélte az ujjai alatt a kemény hasfalat...
Felkiáltott, amikor a labda eltalálta. Sziszegve kapta a halántékához a kezét, és az első meglepetés után morcosan fordult Zsolti felé.
– Ember... – sóhajtotta. – Ez fájt!
– Aki nem figyel... – felelte barátja sejtelmesen, és abba az irányba pillantott, amerre eddig ő nézett. Nevetve csóválta a fejét, miközben a labda után indult, de amikor elhaladt Gellért mellett, vigyorogva szúrt oda. – Miért nem szólítod le, ha már hetek óta majd felfalod a tekinteteddel?
– Mert pont szokásom csak úgy felszedni valakit az utcán.
– Parkban vagyunk.
– Szavakon lovagolsz – morogta Gellért, de a megfogalmazással olajat öntött a tűzre.
– Te meg valami máson akarsz, ehelyett csak a nyáladat csorgatod. Leszólítod, vagy én megyek oda hozzá!
Gellért elsápadt. Zsoltit gyerekkora óta ismerte, és pontosan tudta, hogy képes beváltani az ígéretét.
– A büdös életben nem szólok hozzád, ha meg mered tenni!
Zsolti válaszképp ismét hozzávágta a kosárlabdát.
– Akkor vagy rám figyelsz, vagy a következő alkalommal, hogy jobbra fordulsz, felszedem neked.
– És ha heteró?
– Legalább tudod, hogy maximum otthon vered ki rá. Játszunk, vagy nem? – kérdezte Zsolt kissé unottan. Gellért még utoljára a szabadtéri edzőpark felé pislogott, és pont látta, hogy a srác újra felhúzza magát a csőre.
Elég nehezen koncentrált a játékra. Hetek óta ez volt a közös szórakozásuk, sőt voltaképp tavasz óta jártak ki a pályára, kivéve, amikor beköszöntött a monszun időszak. Amióta viszont megint jó lett az idő, egy kisebb társaság rászokott esténként a pálya melletti edzőparkra, és az egyikük nagyon vonzotta Gellért tekintetét...
Csak hát gyáva volt. Az ismerkedési próbálkozásai egy ideje leginkább kínosan értek véget. Persze ha nem hosszútávra keresett volna valakit, akkor akár naponta több partnert is leakaszthatott volna...
Ezúttal inkább kísérletet sem tett. Mégis mennyi az esélye, hogy nem csinál magából hülyét? Majd pont itt fogja felszedni álmai pasiját, hát tényleg nagy a valószínűsége...
– Azon kattogsz, hogy hagyod a francba, ugye?
Gellért legyintett, Zsolti pedig fejcsóválva fordult ismét az előbbi irányba. Hümmögve pattogtatta a labdát, mielőtt ismét megszólalt.
