Hazugság az egész/Tom Kaulitz/ Season 2.

30. Új csoportba osztva

Félix Steiner maffia csoportjában vagyok be osztva, a férfi 26 éves és elég jól keres. Én pedig valami kisállata vagyok. Vagyis voltam eddig a percig.

-Uram! -lépet be Taylor az irodába, én csak ültem csendben Félix mellett

-Mond Taylor -felelte Félix

-Megérkezet Matteo Heinmer -Félix csak bólintott majd Taylor be engedte. Alaposan végig mértem a férfit aki mit ne mondjak elég helyes. De nem. Nem gondolhatok erre hiszen én Tom barátnője vagyok. Istenem annyira hiányzik. 3 éve hogy elraboltak tőlük és semmit nem tudok róla, semmit. Tom küzdött azért hogy megmentsen de semmi haszna nem volt. Már csak annyit láttam a furgonból hogy a betonra esve sír. Hiányzik de nagyon.

-Üdvözlöm -fogtak kezet egymással -Félix Steiner

-Matteo Heinmer -fogadta el a kezét. A férfit végig mértem de csak óvatosan hiszen mégis a Maffiában vagyok. Fekete bő ruhákat viselt egy fekete bőb bördzsekivel.

-Akkor a megállapodásunk szerint 564 milliárd dollárt ajánlok a lányért cserébe. -pillantott rám, elég ismerős tekintete volt de inkább hagytam

-Igen ebben, amint alá írja a papírokat és ide adja a pénzt viheti magával -Matteo nem mondott semmit csak bólintott majd alá írt mindent és rám nézet, én felálltam majd készültem a nagy halalomra. Tudom hogy nem lesz a legjobb életem ebben de hát 22 éves vagyok és nem tudok mit csinálni. Nem szökhetek el mert rám találnak és megölnek. Végül beszáltunk a férfi fekete Autojába majd útnak indultunk úgy 3 óra szenvedés után vegül egy hatalmas fekete kapu elé értünk ahol az ajtó egyből nyílt majd be hajtottunk rajta a garázsig. Matteo nem szólt hozzám semmit se, és én se hozzá. Őszinten fosok megszólalni mert valaki olyat mondok oszt nekem annyi

-Gyere -észre sem vettem hogy mikor jött az ajtóm elé. Ő a kezét tartva felém várta hogy kiszáljak az autóból de én csak magamtól kiszáltam

-Kösz de egyedül is megy -forgattam meg a szemem és megálltam a kocsi mellett. Ő csak elvigyorgot majd becsapta a kocsija ajtaját és elindult befelé én pedig követtem őt

-Matt ez ki? -jott oda egy hosszú fekete hajú nő akinek a szeme feketére volt festve -Áh szép szép -kacsintotta a lány Mattra. Hát ez fura volt de oké

-Hol fogok aludni? -kérdeztem miután felrángatott a hálószobájába. Ő rám se nézett csak a papírjait intézte -Haho

-Itt, nem egyértelmű? -mutatott az ágyra

-Na nem, bocs de nekem barátom van -jelentettem ki nyíltan mire rám nézet egyik szemöldökét megemelve

-Oh igen és ki az? -lépet elém jó pár lépést -csak mert -hajolt közelebb -nem látom hogy itt lenne. Hogy hivják?  -Én csak elforditottam a fejemet, nem akarok neki válaszolni. Mivan ha tesznek vele valamit? Nem akarom. Soha nem bocsátanám meg magamnak.
-Válaszolj kicsilány vagy nagyon durván elpicsázlak! -forditotta a fejemet az arca felé

-T-Tom K-Kaulitz -nyögtem ki végül ő pedig csak elmosolyodott majd elengedett

-Mesélj róla -ült le az ágy szélére míg én az előtt lévő kanapéra

-Tom és én 4 éve vagyunk együtt de 3 éve raboltak el engem ugyebár. Azóta semmit nem tudok róla se a barátairól. Nagyon kedves és törődő férfi akiről rengeteg lány álmodik. Nagyon helyes de én nem a külseje miatt szeretem. Igazaból gyerekkorunk óta ismerjük egymást és bármit megtennék hogy újra lássam őt. Nagyon szeretem és ezt a szeretett más férfi nem fogja betölteni -mondtam miközben rá néztem ő csak vigyorgot rám majd felállt.

-Rendben van, nem akarod hogy más férfi betöltse de velem kell aludnod ez a kompromisszum. Neked a raktárosokkal kellesz dolgoznod ott van 3 fickó majd elmondják hogy mi a helyzet

-Lányok nincsenek? -huztam a számat, egyedül leszek nő kurva jó

-Nincsenek. Szóval vigyázzál magadra de ne aggodjál én itt vagyok es nem fognak hozzád nyúlni -simogatta meg az arcomat en pedig elhúztam az arcomat egyből. Hozzám egy férfi se érjen. -De ha tudsz lőni akkor jöhetsz a fegyveresek részlegére

-Régen tudtam de már nem hiszem hogy annyira meg -tettem keresztbe a kezeimet és pásztáztam a padlót

-Akkor gyerünk tanuljuk meg -mondta meg a derekamat majd elindult velem a folyosóra, a folyosón bezárta az ajtót majd elindultunk az udvart felé -Nem kell aggodnod, egy kicsit megfog lökni de ne hátrálj meg. Csak néz a kartonra és képzeld oda akit le akarsz lőni majd lőj! Lőj! -mondta. Egy idő után végül teljesen jól ment de rám fér még a gyakolás.