38. Szlovákia

116 4 4
                                    

Mielőtt elkezdeném, szeretném mondani hogy elkezdek meg egy sztorit, ugyan úgy Tomos lesz de mivel kaptam egy ötletet KamillaBergmann-tól ami jobban megtetszett így két sztorit fogok írni nektek egyszerre. Ez az évad azért nem halad sajnos gyorsan mert eddig végig tanulnom kellett ezt a hetet. Középsulis vagyok és elég nagy elvárások vannak itt nálunk..na de folytatom is a sztorit, oh ha várjátok Tomot is hogy megjelenjen csak várjatok elég nagy meglepetés lesz, meg Leának is ;)

******

Reggel mindannyian pakoltuk a bőröndünket, sietni kell mivel eléggé elaludtunk. Sokan bejöttek a szobába azzal az indokkal hogy kellene nekik egy kis segítség de Matteo mindenkit lekiabált és küldött melegebb éghajaltra.

-Kész vagytok már? -rontott be Ben a szobába, pont ekkor kapta fel Matt az én és az ő táskáját és rohantunk is lefelé a kocsihoz. Most nem volt sofőr mivel az Autót ott hagyjuk és majd jönnek érte. Na ezt nem értettem de rájuk hagytam. Nemsokkal később már a reptéren álltunk, mindenki aki eljött előttünk vagy mellettünk félve nézet a fiúkra és aggódva rám. Haha..nézhetnek is, hát egy 3 vagy lassan 4 éve elvagyok rabolva, Maffia vesz körül akik bármikor megtudnak ölni

-Jól vagy? -kérdezte Ben a váróban ülve, elég sápatnak nezhettem ki. Nem is ettem még semmit és nem is ittam

-Aha..-probáltam hazudni de láttam nem hittek nekem. Ben csak Jacobra nézet majd elment

-Tuti jól vagy? Nagyon sápatnak nézel ki -gugolt le elém Matt én csak rá mosolyogtam

-Tuti -amint ezt kimondtam Jacob egy vizet és kaját nyújtott elem. De honnan tudta...

-Köszi? -vettem el tőle. Nem akartam enni se inni de Matteo rám erőltette -Semmit nem érsz el azzal ha mindent csak rám erőltetsz -forgattam a szemem de ő csak elnevette magát

-Meglátjuk -borzolta össze a hajamat majd felkapta a taskát és elindult a gép felé. A fiúk pedig fázis késéssel jöttek utánnunk.
A nő elég félénken nézet rá a fiúkra és elég szurós szemmel rám amit Matteo is észre vett.

-Ha megkérhetem ne nézzen így a barátnőmre -mondta Matteo majd átkarolta a derekamat és úgy mentünk tovább a gépen.

-Barátnőd? -húztam fel a szemöldököm és egy kicsit távolabb mentem tőle

-Hát Lea az vagy -kacsintott rám. Na várjunk ezt nem értem -Majd rájössz ha eddig nem jöttél rá -nevetett fel majd Benre neztem aki csak bólogatott mosolyogva. Nem értem mivan?

-Én nem értem -néztem az előttem ülő Benre és a fiúkra de ők csak nevettek

-Komolyan nem tudod? -kérdezte Matteo mosolyogva -Semmi baj majd rájössz -kacsintott rám

Az út nyugisan telt, beszélgettem a fiúkkal kivéve Matteo-val. Nem akarja egyik sem elmondani hogy az előbb hangzottat hogyan értem. Barátnője vagyok? Mivan?

-Lea!!! -integetett egy fehér autonál Carl majd mutattam a fiúknak hogy arra

-Sziaa! -öleltük meg egymást -Ők kik?

-Matteo és a haverjai és Ben a testvére -A fiúk bemutatkoztak de Matteo csak állt es csak annyit mondott hogy "hello"

-Nem lesz elég helyünk -mondta kínosan Carl és kinyitotta az ajtót. Szokás szerint Matteo ölében ültem és úgy mentünk be a kis faluba ahol régen én is laktam, majd be parkolt az udvarra és mindannyian kiszáltunk

-A szobátok a felső emeleten lesz, valakinek együtt kell veled aludnia Lea hogyha a szobádban alszol

-Majd én -jelentette ki nemes egyszerűseggel Matteo mire vállat vontam és elmentem a konyhába. Carl a nővérem aki 3 évvel idősebb tőlem, ez volt a régi házunk ahol pontosan csak egy éves koromig éltem mivel a szüleim mind a ketten Németek így muszáj voltam ott felnőni. De nem bántam meg.

-Kertek inni? -jott be Carl is -Ja Lea már kiszolgálja magát -nevetett fel amin a fiúk is nevettek egy jót. Vittünk ki nekik inni meg enni aztán beszélgettünk. Végül a szobámba vettük az irányt

-Ne nevessetek ki, anyáék csinálták mikor még egy éves voltam. Állítólag ez lett volna a szobám-nyitottam ki az ajtót és eléjük tárult a világos lila szobám majd beléptünk

-Amugy nem rossz -mondta Ben -De hogy érted hogy állítólag?

-Hát mivel német vagyok és a szüleim is így vissza költöztünk Lipcsébe majd nevelőszülőkhöz kerültem Berlinbe majd velük újra Lipcsébe huh

-Ezt így egy levegővétellel -nevette el magát Jacob -Nem rossz csak kicsit lányos

-Hát igen -nevettem el magamat. Beszélgettünk, játszottunk majd végül elmentem fürdeni a fiúk pedig ott maradtak a szobámba mivel folytassuk

/fiúk/

-Miert van az hogy Szlovákia szegényebb Nemethez képest? -kérdezte Ben mire a fiúk vállat vontak. Lea pont ekkor lépet ki a szobából majd miután a fiúk is észre vették Ben megszólalt

-Matteo nem kellene elmondani neki hogy Hazugság az egész? Szarul esik neki látod is -Nézet Ben testvérére. A fiúk egyet értően bólintottak.

Hazugság az egész/Tom Kaulitz/ Season 2.Donde viven las historias. Descúbrelo ahora