Perselus Piton bűnös vágyai [Befejezett]

Anna

Legjobban a nyarat várom.
Ilyenkor az iskola 90 százalékra kiürül.
Én pedig nyugodt szívvel sétálhatok végig minden zeg zugban a nélkül hogy bárki belém kötne.

Árva vagyok és Mardekáros, nincs senkim csak az iskola.
Barátokból kevés van, félek már bízni bárkiben is.
Többnyire magányosan tengek lengődöm, igyekezve elkerülni a társaságot.

Azt hiszem kedvelek egy tanárt akit nem kellene és igazából 90%-ban ki nem állhatják őt..
Mindenkiben van valami jó.
Hiszem hogy benne is.
A zord mogorva külső mögött biztos vagyok benne hogy egy érző lélek bújik meg.
Aki tud szeretni, ölelni.

Bevallom titokban egy kicsit tetszik.
Mindenki utálja...
Pedig ha jobban megnézzük egész jóképű.
Ahogy feszül az a talár a mellkasán...
Szinte látni az izmokat...
Azok a szemek...
Puhának tűnő arca...
Nem igaz hogy nem veszik észre...
Vajon milyen lehet végig simítani ?

NEM NEM GONDOLUNK ILYENRE ANNA!

Utóbbi pár hónapban mindig olyan érzésem van mint amikor valaki figyel...
Nem olyan rég és még előtte párszor rajta kaptam, hogy főleg óra közben Piton engem néz...
Szívbaj kerülget...
Valamit elrontottam volna?
Kizárt (gondoltam én) már rég leüvöltött volna ahogy szokja többi diákot..

Végre vége az órának.
Piton:- Anna kisasszony, itt marad. .-.

Minél előbb távozni akartam most onnan annál inkább nem sikerült.

Na ebből baj lesz.

Piton:- Észre vettem mennyire figyelmetlen volt az órán.
Az utolsó hozzávalót rosszul adta a főzetéhez és éppen most készül kifutni az üstből...Már meg is történt...10 pont a Mardekártól... Mostpedig szépen itt marad és feltakarítja maga után és ha már amúgy is itt van akkor egész labort is ... Plusz büntető munka minden tanítás végén nálam... Addig fogja újra készíteni a bajitalt amíg jó nem lesz...
Lásson hozzá kisasszony. -.-

Belém folytatta a szót is csak pislogni tudtam... Eléggé közel hajolva beszélt hozzám..

Anna:- Igen is uram máris hozzá látok, és bocsánat.  -.-

A hangom cérnavékonnyá vált azt hittem megszólalni se fogok tudni.
Így hát neki is láttam a büntetésnek...