Perselus Piton bűnös vágyai [Befejezett]

Piton

Másnap szombat volt...
Egész nap Annán tartottam a szemem.
A megfelelő alkalomra várok,hogy elkapjam.
Minek megy be a tiltott rengetegbe?
Már csak az hiányzik hogy valaki vagy valami elvigye...
Nem nem engedem, meg kell védenem.
Egyre messzebb merészkedik.....
Már az iskola falait se látni...elvesztünk a rengetegbe....
Még mindig megy.
Egy elég termetes fa mellett telepedett le.
Anna:- Tudtam én hogy követ professzor...valami rosszat tettem? .-.
Kibujtam a fa mögül ahol bujkáltam.
Megindultam felé és se szó se beszéd nekinyomtam a fának s vadul falni kezdtem ajkait.



Idő közben elkaptam combjait és a csípőm köré fontam őket..
Néha néha levegőért váltunk szét.
Le kell állnom.... mégse tehetem pont itt magamévá...
Perceken belül már elengedtem.
Csak egy apró szikrát hadd kapjak belőled...
Lába közé nyúltam ahol a bugyija arról árulkodott mennyire kíván engem akár csak én őt...
Simogatni kezdtem amit jóízű nyögésekkel díjjazott.
Ekkor megnyaltam egyik ujjam,félretoltam az apró ruhadarabot és megmártottam benne....



Kis híján elvesztettem a fejem mikor kéjes hangon a nevem mondogatta...
Anna:- Ahhh Perselus.... .-.
Nem nem engedem hogy a csúcsra jusson... még nem....
Majd ha kezeim között leszel...
Kihúztam belőle ujjaim de közben a szemeibe néztem és lenyaltam nedvét...
Nem kertelek mind ketten eléggé be voltunk indulva de nem itt és nem most...

Csak még utoljára hadd csókoljam még...
Igen ez kell nekem.
Mézédes, lágy ...pont amilyennek elképzeltem.
Elidőztünk...vissza kellene menni.
Eléggé gyanús lenne ha együtt jönnénk ki a fák közül.
Piton:- Mennünk kell... Vacsora után várom a laboratóriumban ....ideje lenne elkezdeni a büntető munkát.... .-.
Nem szólt csak bólogatott...
Előre mentem nehogy meglássanak...
Majdnem kiértem mikor egy reccsenés hangja jött ki az egyik bokor mögül...
Vártam egy picit de semmi csak egy kisnyuszi ugrált ki onnan...
Folytattam az utam a kastély felé...