Perselus Piton bűnös vágyai [Befejezett]

Piton

Jól csináltad Perselus, kezdődjék a játék...
Leültem a labor túlsó végén egy székre és onnan figyeltem Annát, hogyan jár a keze...
Alapos de még mennyire...
El is várom.
Fele munkánál járt mikor...
Ügyes kis pálcasuhintás és a keverő kanalak a földre estek.
Nyilván úgy tettem mintha merő véletlen műve lenne...
De aztán négykézláb ra ereszkedett,hogy begyűjtse az eszközöket.
Nem volt túl messze se közel de épp jó rálátásom nyílt a szoknyája alá...
Megnyaltam a szám szélét...

Több sem kellett, hajtott a kíváncsiság vajon mi járhat a kicsike fejében.
Észrevétlenül végrehajtottam a legimentációt és lássanak csodát.
Így már mindent értek.
Vonzónak tart.
Könnyű dolgom lesz...

Odsasétáltam hozzá hogy felsegítsem.
Udvariasan felé nyújtottam a kezem.
Láttam rajta mennyire tetszik neki ahogy így lát odalent ről...
Na majd mikor a lábaim között fogsz térdelni majd akkor ...

Anna:- Köszönöm professzor, igazán kedves... .-.

Piton:- Azon az asztalon még rendetlenség van. .-.

Odsasétáltam s leültem.
Piton:- Lásson hozzá különben vacsoráig sem végez... Á nem nem...Azonnal üljön az ölembe és úgy folytassa... .-.-

Anna:- De uram... .-.
Piton:- Most! .-.

( ( Tudom nincs szoknyája de képzeljétek oda 😅))

Aztaleborult de jó érzés....
Érzem én hogy ő is élvezi...
Nem érte el a pad túloldalát megemelte formás fenekét hogy oda is elérjen...
De valami elpattant bennem s belemarkoltam csípőjébe és vissza húztam ölembe.
Mintha jóleső sóhajtást észleltem volna.
Még csak nem is félt tőlem...
A kis huncut játsza a szende kislányt miközben rajtam jár az esze...

Ez már nekem is sok...
Nagyon felizgatott a dolog amit szerintem Anna is észre vett...
Szegény próbált normálisan levegőt venni de helyette ismét mostmár kéjes sóhajba torkollott....

Percekig nem mertem megmozdulni de ő sem...
Mikor már nyugalmi állapotban kerültem felkeltem s otthagytam hogy befejezze a munkát.
Mikor már utolsó apróságokat végezte ismét leültem az asztalhoz és odaparancsoltam.
Most nem ellenkezett, szó nélkül jött.

Hosszú percek teltek el ..
Nem bírtam tovább...
Felálltam Annát reflexből hasra fektettem az asztalon és hátulról odahajolva fülébe súgtam...

Piton:- Tudom hogy tetszem magának...-.-
Anna:- Ahogy érzékelem én is önnek professzor. .-.-

Ahogy meghallottam ezt a mondatot szélsebesen kiviharzottam a teremből
Odaszólva neki hogy távozhat....

PIMASZ KIS DÖG!

...