Piton

188 8 0
                                    

Február van....
Farsang ideje.
Régen szerettem ezt az ünnepet vagy hívják ezt bárminek...
Idén is meg lesz rendezve a nagy bújócska.
Az a lényege hogy aki nevét húzod őt kell megtalálni.
Ebben tanárok és diákok egyaránt részt vehetnek.

Ma különösen jókedvem volt.
Magam sem tudom miért.
Minervának feltűnt és meg is jegyezte.

Minerva:- Sose láttalak ilyen lazának Perselus.
Ne értsd félre, örülök neked.
Csak nem egy hölgy van a dologban? -.-

Szóval az öreg varázsló nem fecsegett neki.
Csak kúrogassa.
Bár egyre többet sündörögnek ezek együtt.
Ki tudja de nem is akarom tudni,hogy két vénség éppen hogyan enyeleg...

Piton:- Nem hinném hogy közöd lenne hozzá Minerva.... -.-

Sietősen távoztam.
Elérkezett a sorsolás.
Hát persze hogy mi egymást húztuk ki.
Még az égiek is így akarják.
Apropó hiába volt rajtam maszk csak a szemem takarta el.
Eszemben sem volt bohócot csinálni magamból...

Ez a célnak megfelelő.
Ruhámon semmi változtatás.

Már lassan mindenki végzett én még mindig Annát kerestem.
Alagsorban jártam mikor nevető női visszhangot hallottam.
Cipőkopogás...
,, Perselus....gyere értem" - suttogták a hangok.
Általában a muglik ilyenkor már sikoltoznak félelmükben.
Nekem izgalmas volt.

Legsötétebb oszlop előtt állt.
Gyönyörű volt.

,, Perselus....kapj el" - szólogatott titokzatosan.
Utána is eredtem bő 20-percig macska egér játszmát folytattunk.
De egy óvatlan pillanatban nem figyelt és elkaptam.

Piton:- Megvagy kiscicám. -.-
Anna:- Tiéd vagyok szerelmem, tégy a magadévá. -.-
Csak ziláltunk perceken keresztül annyit szaladtunk egymást kergetve.
Úgy csókoltam őt mintha nem lenne holnap.
Eléggé egymásba voltunk merülve.
Kis híján nem vettük észre hogy bizony lebuktunk.
Egy Hollóhátas leány volt.
De a reflexeim még nem hagytak cserben.
Elővettem a palcám és felé szegeztem.
Piton:- Incarcerandus!. .-.-

Elkaptam.
Most itt fekszik ilyedten... rémülten..
Mihez kezdjünk most?
Piton:- Nem kell félni olyan lesz mint egy álom, ez sosem történt meg.
Exmemoriam!
S ezzel elfelejtett mindent az elmúlt percekből amit nagyon nem kellett volna látnia.
El is altattuk eloldoztuk.
Már nem zavar több vizet.
Tovább álltunk és ott folytathattuk ahol abbahagytuk egymás szőröstül bőröstül felfalását.

Minerva irodáját találtuk meg.
Becsaptuk az ajtót és nekitámasztottam.
Varázslattal lezártuk hogy száz százalékos biztonságban legyünk.
Már nagyon rá akartam arra az asztalra ültetni...
Felkaptam odáig cipeltem.

Piton:- Még foglak dugni itt és most... .-.-
Anna:- Egész nap erre vártam Perselus. -.-
Nem is kellett többet mondania, feltettem az asztalra.
Széttártam lábait kicsit kényeztettem de aztán bele is vágtam a közepébe.
Csak úgy zengett az iroda sóhajainktól,nyögésektől.
Mielőtt szétrobbantam volna a gyönyörtől kihúztam belőle és hasára élveztem.
Láthatólag tetszett neki.
Bár vele még nem végeztem.
Hasra fektettem az asztalon.

Piton:- Nahát milyen ismerős szituáció... .-.-
Azzal bedugtam ujjaim és addig dolgoztam benne míg csillagokat nem látott.


                 TO BE CONTINUED...

Perselus Piton bűnös vágyai [Befejezett]Where stories live. Discover now