Infrunami //Matthew Sturniolo ff.//

11. Riley

Matt szemszöge

Előttem állt Riley és azzal küzdött, hogy ne sírja el magát, miközben én nem tudtam, hogy mit csináljak. Olyan szörnyű dolgokról beszélt amit senkinek se kéne átélnie egész életében.

Meg akartam ölelni.

A világ végére el akartam menni, hogy megverjem azt aki ártott neki.

Meg akartam védeni mindentől.

Mire a végére ért egy könnycsepp lefolyt az arcán, de mielőtt a többi követhette volna erőszakosan letörölte. Nem gondolkoztam, egyszerűen átöleltem a derekánál és annyira magamhoz húztam, hogy a testünk összepréselődött.

-Ry nyugodtan sírj. Néha jobb kiengedni.-Suttogtam a fülébe miközben az egyik kezemmel a hátát simogattam, hogy megnyugtassam. Aztán meghallottam ahogy elkezd sírni, majd ahogy a két kezem között remeg. Annyira azt akartam, hogy minden fájdalmát elvehessem tőle. Azt akartam, hogy ő legyen a legboldogabb ember a világon, hogy mosolyogni lássam, és hallhassam a nevetését.-Jólvan, semmi baj. Itt vagyok.-Mondtam miközben egy puszit nyomtam a feje búbjára.

-Köszönöm.-Mondta alig hallhatóan, mivel a fejét a vállamba fúrta.-Köszönöm Kiddo.-Mondta újra, ez alkalommal még hozzá tette a "becenevemet" amitől mindig fura érzés támadt a hasamba fogalmam sincs miért.

-Tudod, hogy mindig számíthatsz rám.-Mondtam neki, hiszen tényleg így gondoltam. Inkább mondja el mi történik vele, minthogy valami baja essen.-Visszafelé bemenjünk mekibe? És túltesszük magunkat ezen. Jó?-Kérdeztem kicsit eltolva őt magamtól, hogy a szemébe tudjak nézni. Csak bólintott egyet.

A hazafelé vezető úton, már sokkal jobb kedve volt, aminek nagyon örültem. Vittünk haza mekit a többieknek is.

-Megjöttünk.-Mondtam, miután Riley után én is beértem.

-Végre, azt hittem meghaltatok.-Mondta Chris a konyhából.

-Örültél is volna Chris ugye?-Mondta Ry szarkasztikusan.

-Dehogyisssss.-Rázta meg a fejét nevetve Chris.

-Madi és Nick?-Kérdeztem, mert sehol se láttam őket.

-Asszem fent vannak Nick szobájában. Fogalmam sincs mit csinálnak, mielőtt még megkérdeznéd.-Mondta feltett kézzel, mint akit éppen le akarnak lőni. Igazából tényleg ez lett volna a következő kérdésem.

-Hoztunk mekit.-Mondta Ry miközben odasétált a konyha asztalhoz.-Nézünk valami filmet?-Kérdezte miközben felém fordult.

-Felőlem nézhetünk.-Mondtam megvonva a vállam.-Chris?-Kérdeztem meg azért őt is.

-Persze, szólok Nickéknek.-Mondta, majd felrohant a lépcsőn.

-Addig válasszunk filmet.-Mondtam Rileynak miközben lefeküdtem mellé a kanapéra. 

Végül a jégvarázst kapcsoltuk be, de igazából nem számított mit nézek amíg Ry boldog. 

Nem sokára a többiek is lejöttek, akik mellénk leültek, meg persze hoztak kaját.

--

Egy idő után mindenki számára unalmassá vált a film, hiszen már mindenki látta, emellett én Rileyval beszélgettem Chrisék meg valamin vitatkoztak szokásosan, úgyhogy úgy döntöttünk, hogy kikapcsoljuk, aztán Chrisnek eszébe jutott az a csodálatos ötlet, hogy karaokézzunk.

Mivel nem volt jobb ötletünk, ezért beleegyeztünk.

Madi és Riley énekelt először, azt hiszem Rihannát, és Rynak nem is volt rossza a hangja. Mármint, még Chris mondta, hogy Ry nem szeret karaokézni, mert nincs jó hangja, de ez nem volt igaz. Sőt még jó hangja is volt szerintem. Nagyon élvezték Madivel ahogy láttam, nagyon örültem, annak, hogy jól érezte magát.

Nem sokkal később, mikor már inkább az éneklés abból állt, hogy röhögtünk egymáson inkább csak beszélgettünk. Riley kérdezett arról, hogy mi pontosan mit csinálunk, mi is kérdeztünk tőle, és viccelődtünk, nagyon jó volt, aztán mindenki ment a dolgára, vagy éppen aludni.

____________________________________
Word count:520

Nem tudom mit gondoltok, de itt van az első rész Matt szemszögéből, ha tetszik néha írhatok még ilyet, csak jelezzétek.

Tudom, rövid rész de azért remélem tetszik!!

Köviben tali addig is puszii😘