Tegnap elmentünk megnézni egy thrillert Madivel és a fiúkkal, ami egyébként nagyon jó volt. Nick rengetegszer megijedt, de senkit sem zavart vele.
Párszor oldalra néztem Mattre aki a filmet figyelte, és ahogy váltakoztak a fények az arcán minden egyes porcikát láttam. Teljesen nyugodtan ült, az arca is nyugodt volt, a pupillája kifejezetten nagy, szeme pedig kifejezetten kék.
Mi? Várjunk, nem ez nem igaz, én a filmet néztem. Nem Mattet. Elég!A gondolataim talán teljesen beférkőztek az agyamba, és a bőröm alá, mivel ezzel kapcsolatosan álmodtam. Mármint semmi hülyeséget, de benne voltak Matték is.
Reggel kipattant a szemem, miután este korán elaludtam. Mára nem terveztünk semmit, én inkább pihenni próbáltam, mivel habár elaludtam, valahogy még mindig fáradt voltam, ahogy kinyitottam a szemem.
-Jó reggelt.-Szólalt meg mellettem... Nick?!? Egy óriásit sikítottam annyira megijedtem, és a konyha felől Madi és Chris is felénk nézett.
-Úristen Nick. Nagyon megijesztettél.-Mondtam neki ahogy a szívemre tettem a kezem, a szemem pedig becsuktam egy pillanatra.Őszintén kicsit örültem, hogy itt lehetek velük, mivel kirángattak otthonról, de valahogy vonz magával a magány. Lehet azért, mert már megszoktam. Ha nem engedek senkit se elég közel magamhoz nem bánthatnak meg. Ez az elvem. Az már más, hogy megszegtem e, vagy hogy meg fogom e még szegni a közeljövőben.
Mikor felkeltem a kanapéról észrevettem, hogy Matt nincs konkrétan sehol, azonban nem akartam rákérdezni, hiszen az utóbbi napokban rengetegszer kérdeztem. Leültem a konyhában az asztalhoz, amikor Chris a fülembe súgott valamit.
-Elvileg valami lánnyal van. De mi sem ismerjük.-Mondta, és egyben védekezett is rögtön. De mintha, mintha boldog lett volna? Vagy én nem is tudom, hogy magyarázzam meg, de mintha majdnem elröhögte volna magát.-Oh.-Mondtam ki ami először eszembe jutott.-Remélem jól érzi magát.-Mondtam mosolyogva. Habár valószínűleg kezdtem megkedvelni Mattet semmi nem volt köztünk, és ezek szerint nem is lesz, ami nem baj, mert nem tudom, hogy mi lett volna ha most nem találkozik egy lánnyal. Örültem neki, mert a boldogsága fontos számomra, mégis mintha ezer kést szúrtak volna egyszerre belém.
-Ne márrrrr, mindhárman tudjuk, hogy Matt és közted alakult valami.-Fejtette ki Nick a mondandóját, ahogy leült Madi mellé velem szemben.
-Biztosíthatom mindhármótokat, hogy semmi ilyen sosem történt.-Mondtam nevetve.-Ráadásul pár napja ismerlek titeket, nem gondolhatjátok, hogy alakult valami, amikor még csak nem is ismerem az embert teljesen.-Nevettem tovább. Kicsit keserű lehetett a nevetésem, mert mindhárman aggódóan néztek rám.-Oké. Most mi van???-Kérdeztem hátradőlve a széken bedurcázva.
-Nem, semmi.-Rázta meg a fejét Chris.-Biztos nem zavar?-Kérdezte meg azért mégegyszer.
-Nem, Dehogyis.-Ráztam meg a fejem, aztán elővettem a müzlit amit találtam, és megreggeliztem.
Matt talán két-, esetleg három órával később ért haza. Leült a kanapéra én pedig odaültem mellé.
-És hogy hívják?-Kérdeztem mosolyogva, mivel eléggé boldognak tűnt. Én pedig mint már mondtam, örültem a boldogságának.
-Mi?-Nézett rám hirtelen. Valószínűleg bambult, de ahogy ránéztem miután ezt kimondta, mintha az összes figyelmét felém fordította volna.
-Akivel voltál lány. Hogy hívják?-Nevettem el magam.
-Mi? Várj. Én Nate-tel találkoztam.-Mondta mosolyogva, miközben belül szerintem elröhögte magát azon, hogy azt hittem, hogy egy lánnyal van.-És ő nem lány.-Tette hozzá mivel nem válaszoltam neki semmit.Az arcomat a kezeimbe temettem, nem akartam, hogy lássa az arcom, hiszen éreztem ahogy elpirulok a szégyentől.
Hogy kérdezhettem egyáltalán ilyet? Vagy miért? Semmi közöm nincs hozzá. Velük kapcsolatban semmihez nincs közöm. Mit gondoltam? Vagy mit akartam ezzel elérni?Ráadásul még meg fogom ölni Christ.
-Nem, én, nem vagyis...-Nem tudtam mit mondani. Nem jutott eszembe semmi.-Chris, Chrisék azt mondták, hogy valami lánnyal vagy.-Mondtam ki az igazságot, de nem vettem ki az arcomat a kezeim közül.
Matt biztos jól szórakozott rajtam.
Ha már ennyire megálaztam magam, örültem volna ha nem egyedül vagyok itt, hogy bemárthassam őket, de mikor felnéztem -még véletlenül sem Matt irányába- senki sem volt a környéken. Ami miatt ez az egész sokkal kínosabb volt.
-Nyugi.-Mosolygott mikor felé néztem.-Megesik, hogy hülyülnek.-Vonta meg a vállát Matt.
-Oké.-Szívtam be a levegőt csukott szemmel.
Ezután a felettébb kínos szituáció után Matt elment lezuhanyozni én meg elmentem megkeresni Christ. Konkrétan berontottam a szobájába. Éppen az ágyán feküdt, és telefonozott.
-Teeeee....-Mutattam rá mérgesen elhúzva a szó végét.-Mégis mit gondoltál?-Mondtam, miközben egyre közelebb sétáltam hozzá.-Ráadásul felszívódtatok!?!?!? Hogy még kínosabb legyen igaz?-Kérdeztem teljesen kimelegedve, hiszen nagyon ideges voltam Chrisre.-Ráadásul hazudtatok is.-Ráztam meg a fejem.-Mégis miért? Miért érte meg nektek ez? Ott se voltatok, hogy kiröhögjetek.-Mondtam kicsit összezavarodva.-Otthagytatok. Én pedig azt hittem, mivel azt mondtátok, hogy Matt egy lánnyal volt és megkérdeztem, hogy hogy hívják a lányt.-Mondtam idegesen, és mivel nem hagytam szóhoz jutni csak leültem mellé az ágyra.-Erre tudod mit válaszolt? HOGY NATE-TEL VOLT AKI FOGALMAM SINCS, HOGY KICSODA, DE MÉG VÉLETLENÜL SEM LÁNY!!!-Mondtam hangosabban kicsit, és újra a kezeim közé temettem az arcomat.
-Megszólalhatok?-Kérdezte mosolyogva Chris, miután leordítottam a fejét. A kérdésére csak bólintottam.-Azért mondtuk, vagy hát mondtam, mert azt akartuk, hogy lásd be magadnak, hogy bejön Matt. Meg azért is, hogy észrevedd, hogy nem kell folyton szégyenlősen viselkedned. Tudjuk, hogy új neked ez az egész, hogy itt kell lenned velünk, és ezért akartuk elérni, hogy kicsit érezd magad kínosan, mert így előbb felengedsz.-Mondta, miközben engem fürkészett.-És mint láthatod sikerült is, hiszen leordítottad a fejemet. 5 órával ezelőtt alig mertél volna eléggé hallhatóan beszélni, úgyhogy örülök, mert sikerült elérnünk azt amit akartunk.-Sorolta a dolgokat mosolyogva. Egyébként logikusnak tűnt de akkor is. Kicsit mégis rosszul esett...
______________________________________
Word count: 905Ez a rész még mindig Riley szempontjából lett megírva, és mivel félek Matt szempontjából írni egy darabig szerintem még így lesz. Jelenleg minden nyugis ahogy olvashattátok, de lehet, hogy minden a feje tetejére fordul....
Mégegyszer köszi ha elolvastátok ezt a részt💗💗
VOCÊ ESTÁ LENDO
Infrunami //Matthew Sturniolo ff.//
FanficRiley, a 17 éves lány aki éppen utolsó évét fogja tölteni a Dallasi gimiben és az élete nyara előtt áll egy szerencsétlen történés miatt Los Angelesbe kerül. Senkit sem ismer, és teljesen elveszett. Ha a többit tudni szeretnéd nézz bele a sztoriba...