5. fejezet

222 11 5
                                    


A reggel viszonlag nyugodtan telt, a tegnapi zűr után.
Katherine este feljött a szobámba megbeszélni a dolgot, mondta, hogy el fog beszélgetni a fiúkkal amiért kinevettek....

Aha persze nem csak, hogy kinevettek hanem az ő ötletük volt az egész! De ezt már nem mondtam Katherinenek. Fáradt voltam.
Annyival elintéztem, hogy
Sajnálom csak nagyon megijedtem.

-------------------------------------

-Mindenki megvan?
,kérdezte Cole induláskor,

- Igen. ,vágta rá Danny,

- Isaac még nincs itt!
,szólt közbe Alex,

- Ő ma motorral megy
,válaszolta Cole,

Fel se tűnt, hogy nincs is itt Isaac....
bár lehet, hogy jobb is így a tegnapi után.
Amúgy meg van motorja?
Mondjuk ha jól tudom most lett 17 szóval simán lehet...
Biztos ezzel szédíti a csajokat....Pff

,,Elvigyelek egy körre?,,(sexy mosoly)

Gondolkoztam azon ahogy felszedi
a lányokat...Blahh...

-----------------------------------

Az út egész gyorsan eltelt főleg úgy, hogy olvastam közben.
Lehet nem kellett volna, tökre hányingerem lett.

-Halii!
,köszöntem Gracenek, ahogy beléptem az osztályterembe

- Szia Csajszii! Mizu?

- Nem is tudom hol kezdjem...
,hajtottam le a fejem miközben kifújtam a levegőt,

- Na mondjad!

-Hát......

- Naa??
,türelmenkedik Grace,

- Tegnap este a vacsoránál Isaac és Lee ellopták Beny kigyóját, majd oda tették a lábam alá....és Isaac "véletlen" leverte a szalvétámat. Amikor fel akartam azt venni helyette a kigyót markoltam meg, ijedtembe felugrottam és az asztalt meglöktem, így rámborult a Spaghetti. Isaac elkezdett halkan nevetni, én meg mérgemben rá öntöttem egy pohár vizet, majd azt mondtam rá, hogy fasz...röviden ennyi

- Huhh....ez túl sok infó volt az agyamnak
,mered előre Grace,

- Ja, és amikor felmentem a szobámba Isaac rám kacsintott...

- Mi!?
,csodálkozott, de a csengő elnyomta hangját,
---------------------------------

Az első óra töri volt, és a tanár is valami borzalmas, de nehezen eltelt.

Dupla matekon kihívták Gracet a táblához felelni, hármast kapott.

A negyedik óra ofő volt, itt nagyon nem történt semmi érdekes.

Most sétálunk az ebédlőhöz, végre egy hosszabb szünet...

- Skylernek küldjem én az órait vagy küldöd te?
,kérdeztem Gracet,

- Hagyjad, úgy beugrok hozzá suli után.
,mondta majd le vett egy tálcát nekem és magának is egyet miközbe beálltunk a sorba, ,bólintottam,

- Grace elkenődött a sminked!
,szólok oda Gracenek mielőtt valaki meglátja,

Elő veszi a telefonját, majd bele néz.

- Ohh basszus tényleg...., köszi, hogy szoltál....., mindjárt jövök csak megigazítom.

Elsietett a mosdóba, közben én sorra kerültem.
De valahogy elment az étvágyam,
úgyhogy nem vettem semmit.
Leültem, és amíg vártam Gracet olvastam.

Hirtelen valaki elém áll.
Ahogy felnézek meglátom Issacet.
Már csak ez hiányzott....

- Mit akarsz?
, kérdezem bunkón , miközbe figyelmem vissza vándorol a könyvemre.

Ekkor Isaac kiveszi a kezemből a könyvet!

- Mit olvasol?

- Isaac add vissza!!
,rivallok rá, és gyorsan utánna nyúlok,
De ő gyorsabb volt és feljebb emeli.

- Vedd el!
,vágja rá egy pimasz mosoly kiséretében,

- Kérlek Isaac add már vissza!!!
,mondom egyre idegeseben,

Erre kinyitja ott ahol a könyjelző van és elkezdi hangosan felolvasni a sorokat.

Na nem! Elegem van.
Felállok és a könyv után nyúlok, de ő megfordul és folytatja az olvasást.
Így szórakozunk el egy darabig...én megpróbálom elvenni ő meg vagy a háta mögé rakja, vagy olyan magasra emeli, hogy ugrálva se érjem el.

És amikor ki tudnám venni a kezei közül megbotlok valamiben és elveszítem az egynesúlyom.

Esés közben megérzem Isaac kezeit a testemen, amint átkarolja a derekam, megmentve a fájdalmas földet éréstől.

Teljesen leblokkoltam.
Itt ácsorgok Isaac karjai közt.

Már egy ideje itt állunk egymással szemben, néma csendben. Nem tudom, hogy hányan bámulnak, de valamiért nem is nagyon érdekel.

Majd az egyik kezével az arcom felé közelít és a hajamat a fülem mögé simítja, a másik keze a csipőmön pihen...
A szívem egyre gyorsabban ver és érzem, hogy tiszta vörös az arcom.
Aztán odahajol a fülemhez.

- Aranyos vagy amikor elpirulsz. ,suttogja,

Ezen a ponton konkrétan levegőt is elfelejtettem venni.

Majd hirtelen eltávolodik az arcomtól, leveszi a kezét a csipőmről, megfordul majd elmegy.

Kell pár pillanat, hogy fel fogjam, hogy mi történt...

Ahogy körbenézek látom, hogy mindenki engem figyel.

JÉZUSOM, hogy lehettem ilyen....?!
Csak úgy lefagytam és még el is pirultam.
Ez nem én vagyok!

Az ajtóban ott áll döbbenten Garce, szerintem a nagyját látta az arckifejezéséből itélve.

Miközben oda sietek hozzá eszembe jut, hogy Isaac nem is adta vissza a könyvemet....!

○○○○○○○○○○○○○○○○○○○○○○○○○○○○○

Sziasztokkk 💗

Meg is van az 5. fejezet ✨️🫶
Hogy tetszett?👀♡
Hamarosan jön a kövi rész új szereplővel és több drámával!😁

Pusziii

Titkolt Vonzalom || Isaac Garcia Tempat cerita menjadi hidup. Temukan sekarang