Titkolt Vonzalom || Isaac Garcia

8. fejezet

Josephine szemszöge:

Reggel egy kicsit elaludtam, úgyhogy  nagyon fürgén kellett elkészülnöm, de szerencsére a fiúk megvártak.

Épp amikor rohanok ki a bejárati ajtón hallom, hogy dudálnak egyet a kocsiból.
Gondolom azért, hogy siessek.....ennél nem lehetnének bunkóbbak? Ahh...mindegy gyorsan beülök és bedugom a fülesem a fülembe.
Közbe Isaac mondott valamit nekem, de nem hallottam tisztán. Aztán a fiúk meg elkezdenek nevetni...szuper...biztos beszólt.

Lényegtelen, megpróbálom ignorálni a napokban, már elegem van belőle.

Az út további része viszonylag nyugis volt, észre se vettem és már ott voltunk az iskola parkolójában.

Amint kiszálltam a kocsiból megláttam Liamet a bejárat mellett ácsorogni,gyorsa odasiettem hozzá.

                           - Szia!
,köszöntem neki amikor mellé értem,

                           - Hello
,mondta miközben mosolyogva felém fordult,

Egészen aranyos mosolya van.

                           - Hogy vagy?
,kérdeztem gyorsan miután feltűnt, hogy kicsit tovább néztem a kelleténel,

                           - Megvagyok
,válaszolt lazán,

                           - Akkor ma délután beülünk abba a kávézóba?
Átbeszélni a projektet meg ilyesmi...
                ,kérdezte reménykedő pillantást vetve rám,

                            - Persze!
,mosolyodok el,

Miközben válaszoltam Isaac és Lee haladt el mellettem.
Isaac valamit mondott Leenek majd Lee egy kicsit hátrafordult. Találkozott a tekintetünk.

                            - Rendben
, bólintott boldogan  miközben menni készült,

                            - Liam!
,szólok utánna,

                            - Bocsi a tegnapiért, nemtudom mi ütött Isaacbe...
             ,válaszul legyintett egyett, majd elsétált,

----------------------------------

   Az órák éleg unalmasan teltek.
Bioszon röpit írtunk, törin meg halgattuk a tanárt ahogy monoton magyarázza az anyagot.

Jó lenne ha itt lenne Grace, vagy Skyler, már hiányoznak. Elég uncsi így nélkülük.
                     , gondolom magamba amíg az ebédlőbe érek,

Leveszek egy tálcát és beállok a sorba.
Amint megvettem az ebédemet, átfutattam a szememet a tömegen ülőhely után keresve.

Minden asztal foglalt volt kivéve egy.
Ott ült Lee egyedül és valamit evett.
Erőt vetettem magamon és oda mentem hozzá.

                       - Leülhetek ?

                       - Aha
,válaszolt hanyagul,

Helyett foglaltam és elkezdtem én is enni.
                        - Isaac?

                        - Csajozik
,mondta Lee majd rám nézett,

                         -  Van közted és Liam között valami?
         ,kérdezte komolyan,

Én itt azt hittem, hogy viccel. Tényleg.
Egyátalán, hogy jutott ilyen az eszébe??
Nem is láthatott sokat vele csak a szünetekben szoktunk beszélgetni.

                         - Josephine
,szólt Lee, mert egy kicsit elgondolkodtam ezen a hülyeségen,

                         - Mi? Nem....dehogy is...mi csak barátok vagyunk!
Honnan veszed ezt?
                    ,Lee megvonta a vállát majd felállt,
   
                         - Én a helyedben nem beszélgetnék vele, nem jó ember.
          ,mondta és elsétált,
         
Nem értem mi a bajuk Liammel. Szerintem nagyon kedves...mindegy nem is érdekel, hogy mit gondolnak róla.

○○○○○○○○○○○○○○○○○○○○○○○○○○○○○

     Sziasztok

Sajnálom, hogy eddig nem volt rész😭
Hamarosan kirakom a kövittt💗💗