Táncos lábakon/Szjg ff/

☄️ 6. ☄️

Már sötét volt de én az utcán voltam.Igaz féltem de egy célom volt és oda el akarok jutni.Úgy kilenc óra lehetett ezért még kocsi sem járt az utcán.Az opera előtt halkan belöktem az ajtót.Csedben sétáltam a folyosókon amíg a színpadhoz nem értem.Nagyon nagy volt a színpad és szép.Leültem a közepére és felhúztam a cipőm.Igazából foggalmam sincs mit csinálok itt.Dominik biztos aggódik.

Nekiálltam táncolni úgy zene nélkül,egy idő után éles taps ütötte meg a fülem.

-Ügye-mondta Cortez-Nincsenek itt a testőreid-jegyezte meg.

-Nincsenek testőreim- motyogtam-Mit akarsz?-kérdeztem.

-Ohh ha te azt tudnád-jött közelebb de én hátráltam.

Nekiütköztem a falnak és a fiú mellettem támaszkodott a kezével.Fura csillogást véltem felfedezni szemeiben.

-Mit akarsz?-kérdeztem eréjesebben.

-Téged-suttogta és magához rántott.

Szorosan átölelte a derekam és a vállamra hajtotta a fejét.A vállába kapaszkodtam mert úgy éreztem kicsúszik alólam a talaj.

-Engedj-suttogtam erőtlenül.

-Nem is akarod-mondta mosolyogva.

-Nem-ismertem be.

Nem engedett el és én is csak szorosabban kapaszkodtan belé.Kicsúsztak alólam a lábaim,Cortez utánam nyúlt de magammal rántottam és így elfeküdtünk a színpadon.

Ránéztem a telómra ês egy szó nélül felpattantam ês elrohantam onnan.A fiú furán nézett rám ezért gyorsan intettem neki.25 nem fogadott hívás Dominiktől,13 Bencétől és 2 anyutól.Meg vagy ezer olvasatlan üzi,hangüzi stb.Balettcipőben rohantam hazafelé és otthon szinte beestem az ajtón.

-Édes,hol a francba voltál?-förmedt rám Dominik.

-Az operába-néztem a lábam.

-Újra táncolni akarsz?-kérdezte.

-Nem biztos-folyt le egy könnycsepp az arcomon.

-Támogatlak te is tudod-mosolygott.

Lenéztem a kezemben tartott telómra amit Bence vigyorgott.Nem hiszem ha felveszem akkor is így fog mosolyogni.

-Szia-szóltam félénken.

-MIT GONDOLTÁL KISLÁNY?AZT HOGY CSAK ÚGY LELÉPHETSZ?HMM?AZT?TUDOD MENNYISZER HÍVTALAK?-ordította hangosan.

-Sajnálom-mondtam és kinyomtam a hívást.

Sosem kiabált velem ennyire,megijedtem tőle.Elindultam fel a szobámba de azt még hallottam hogy Dominik üvölt Bencével.
Hát ezt most nagyon elszúrta.

Ránéztem a falamra ahol mind képek voltak.Az egész falat elfoglalták.Kisebbek nagyobbak.Ránéztem arra a képre ahol Bence átöleli a hasam és meg rátettem a kezem az övére.Az egyik versenyünk után készült.Én balett ruhában Bence meg már bőrkabátban áll.

A könnyek peregtek az arcomon és nem tudtam nekik megálljt parancsolni.
Később Dominik nyitott be de akkor még mindig sírtam.

-Elszúrta ugye?-kérdezte.

-El most nagyon-bólintottam

-Gyere ide-ölelt meg és én mégjobban sírtam.