Táncos lábakon/Szjg ff/

☄️ 13. ☄️

Már rég úton voltunk talán Siófoknál járhattunk de már javában sötétedett.Már mindenki aludt kivéve a sofőrt megpersze én.Nehezen tudok aludni a buszban ezért csak forgolódtam.

-Reni-szólt egy hang.

-Mi az?-suttogtam.

-Sajnálom-hallottam Bencét.

-Miért tetted?Miért nem mondtad el?-kérdeztem.

-Nem akartalak megbántani-suttogta.

-Pedig sikerült-mondtam.

-Kérlek ne haragudj-mondta.

-Jó-sóhajtottam fel.

-Megbocsájtasz?-kérdezte.

-Meg-mondtam.

-Aludj jól, tudom hogy nem tudsz de próbálj meg-mondta.

-Te is-mosolyogtam bár a sötétbe nem láthatta.

Próbáltam elaludni de nem ment.Mellettem Zsombi már rég húzta a lóbőrt.Igaz álmos voltam de valahogy sehogy nem találtam kényelmesnek az ülést.

Végül valamikor elaludtam.Zsombi vállára dőlve nyomott el az álom.

Később talán egy két órával később keltem.Megérkeztünk.Senki nem volt a buszban csak Zsombi akinek ugye a vállán aludtam.

-Felébredtél?-kérdezte.

-Aham-motyogtam álmosan-Megérkeztünk?-pislogtam.

-Aha-bólintott.

-Fáradt vagyok-mondtam-Kiviszel?-néztem rá.

-Hogyne-forgatta meg a szemeit.

De azért felkapott és elindult velem a hotelba.A karjai közt egyből álomba zuhantam.Foggalmam sincs mikor kerültem oda ahova de utolsó emlékem az hogy Zsombi felvitt a szobába.Reggel még mindig fáradtan ébredtem,mellettem Zsombi szuszogott.

Óvatosan felkeltem mellőle és kisétáltam a folyosóra.

-Dominik-szólítottam meg a bátyám aki egy fotelben telefonozott-Jó reggelt-köszöntem.

-Neked is-mosolygott-Lesz saját szobád de maradhatsz Zsombival is-mondta.

-Akkor inkább maradok-mosolyogtam.

-Azt mondta hogy egyből elaludtál mihelytst behozott-mondta.

-Igen még mindig nagyon fáradt vagyok-dörzsöltem meg a szemeim.

-Majd kipihened magad estére ma úgy is mozgalmas napunk lesz -mosolygott titokzatosan.

-Dominik mit tervezel?-kérdeztem.

-Csak egy kis apróságot-vigyorodott el.

-Már előre fêlek-forgattam meg a szemeim.